 |
 |
 |
  |
|||
 |
 |
 |
|
|
Németországi módszerek2. Készítsünk képkeretet - feladat 3. Készítsünk képkeretet - értékelés 4. Módszerek a kirtékelésben
Módszerek a kiértékelésben
Kérdőívet, tesztet találni ma már nem kunszt, sőt inkább a kínálat bősége a zavarba ejtő. Ugyanakkor elegendő figyelmet fordítunk-e a szakszerű kiértékelésre, kiértékeltetésre?
Megvenni, vagy akár csak az Internetről leemelni egy munkatársaink értékelésre szolgáló kérdőívet vagy tesztet ma már nem igényel szakértelmet. Se szeri, se száma a három órástól a három naposig terjedő: „Tanulja meg értékelni munkatársait!” tanfolyami hirdetéseknek. A személyügyi szaklapok többségében hosszas felsorolásokban sorjáznak egymás után a módszerek: EQ, IQ, AA, OPQ, CPI, MMPI, GATB… Hát személyügyes, vagy akár szakpszichológus legyen a talpán, aki idővel nem zavarodik bele a sok rövidítésbe.
A felvételi eljárás során a legtöbb magyarországi cég is használ valamilyen kérdőívet a jövendőbeli munkaerő felmérésére. A saját munkatársak értékelésében pedig jelentős szerepet játszanak a különböző motivációs – teljesítmény felmérő kérdéssorok. Holott valójában egy nagyon is egyszerű kérdéssel kezdődik a tesztek, kérdőívek népszerűségének a magyarázata: Tömegtársadalomban élünk, tehát nincsen idő a jelentkező beszélgetéses módszerrel történő kellő mélységű megismerésére. Ennek az időhiánynak az orvoslására használunk jobb híján teszteket és egyéb módszereket. A tesztelés módszertana maga is az első világháborúra készülő amerikai hadseregben született meg. Gyors és relatíve megbízható módszert adva az orvosok kezébe a katonai szolgálatra alkalmas, és az arra alkalmatlan fiatalemberek elkülönítésére.
Magyarország ma nem hadviselő állam, talán a tesztelés sem olyan égető feladat, mint az Egyesült Államokban. Főleg nem a polgári életben, ahol az álláskeresők egészséges és épp pszichikummal rendelkező emberek. Ezért sem mindegy, hogy a klinikumban kidolgozott eljárások hogyan kerülnek át a polgári életbe. Számos horrorisztikus történet kering pályázati eljárásokról, ahol a jelölttel a Szondi-teszttől kezdődően a CPI hosszabb változatáig mindent kitöltettek, még laptopot is kapott az illető a gyorsabb válaszfeldolgozáshoz, ugyanakkor egy árva szót sem beszélgettek vele. Természetesen vannak a munka világára kidolgozott, széles körben ismert eljárások, mint például a „Viselkedés a munkahelyen" elnevezésű kérdőív, (Occupational Personality Questionnaire - OPQ) amely kifejezetten a munkához kapcsolódó személyiséget értékeleik. Ezen tesztek és kérdőívek hasznossága nem vitatható, nyilvánvalóan célirányosabbak is, mint az általános személyiség, sőt betegség fókuszpontú eljárások. Mégis a valódi információt a személyügyes számára a beszélgetés hozza meg. A legalább félórás – órás szakmai beszélgetés lehet alkalmas arra, hogy a jelöltet első körben tovább engedjük vagy eltanácsoljuk.
Irreleváns részletek nélkül Ezzel szemben a gyorsan elvégzett tesztek és a gyorsan kiképzett ’szakemberek’ valójában több veszélyt jelentenek a cégnek vagy a fejvadász irodának, mintha teljesen képzetlen kollégák csak kútfőből beszélgetnének a jelöltekkel. A tesztek és kérdőívek ugyanis, könnyen hozzák az értékelőt túlzott magabiztosságot sugalló helyzetekbe. Amikor azt gondolhatja: „láttam már ilyen értékeket, tudom, hát hogy miről lesz szó!” Valójában a képzett szakember fordítva dolgozik; a beszélgetésből képes pontosan kiemelni, az interjú típusától függően, a releváns elemeket. Tesztet és kérdőívet csak idő hiányában, és pontosan a laikus megrendelő megnyugtatása végett használ. Döntést, és ajánlattételt azonban a sok év alatt lerakódott ember-, szakma-, és cégismerete alapján készít.
KERET Teszt vagy kérdőív Nem csak a laikus nagyérdemű, de a személyügyesek nagy része is
szinonimaként használja a teszt (test) és a kérdőív (survey, questionnaire)
fogalmakat. Ha valójában tudnák, hogy mekkora különbség rejlik a
szóhasználat mögött, bizonyára óvatosabban fogalmaznának. A kérdőív ezzel szemben felmér, egészséges önértékelésű emberek és ép személyiségek önelemzése, amelyben a saját szocio- kulturális helyzetüket önállóan értékelik. A kérdőív mögött nincsen ’rejtett’ tartalom, a kérdések arra vonatkoznak, amit mutatnak. Fölösleges tehát a ’dörzsölt kitöltőnek’ a mögöttes jelentést keresni, hiszen az ott hever az orra előtt, a papíron.
KERET 2
|
 |
|
|||