|
Az adózás a legnépszerűtlenebb intézmények egyike, ugyanakkor
a legfőbb állampolgári kötelezettségünk is.
Az Alkotmány 70/I. §-a szerint "Minden természetes személy,
jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez
hozzájárulni". Ahhoz, hogy az állam feladatait el tudja
látni, az államháztartásnak, az állami költségvetésnek pénzre
van szüksége. A pénz legfőbb forrása az állam által beszedett
adó. A kormány kiadásainak legfőbb fedezetét ez adja.
Az adó olyan általános
és rendszeres pénzfizetési kötelezettség, amelyet jogszabály
ír elő, kötelező jelleggel, meghatározott mértékben, az államháztartás
javára, s amelyért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár.
Adófizetési kötelezettséget csak jogszabály írhat elő, sőt
az adóalanyokat általánosan érintő adót csak törvényi szabályozással lehet bevezetni, módosítani vagy
megszüntetni.
Az egyik legfontosabb adójogi elv, hogy a jogszabály visszamenőleges
hatállyal (a jogszabály kihirdetését megelőző időre) nem állapíthat
meg adófizetési kötelezettséget.
Az adó megállapítása, beszedése, behajtása, ellenőrzése és
nyilvántartása az adóhatóságok (az Adó- és Pénzügy Ellenőrzési
Hivatal (APEH) Központi Hivatala és területi szervei mint
állami adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség Országos parancsnoksága
és szervei mint vámhatóság, az önkormányzat jegyzője mint
önkormányzati adóhatóság) és az Illetékhivatal feladata.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek
1997. január 1-jétől adóazonosító jelet kötelesek használni
minden olyan esetben, amikor jövedelemadó-köteles bevételt
szereznek vagy költségvetési támogatást igényelnek. Éppen
ezért az adóazonosító jelet közölni kell minden olyan szervezettel,
amelytől a magánszemély jövedelmet szerez, vagy amely adókedvezmény
igénybevételére jogosító igazolást ad ki. Az adóazonosító
jelről kiállított hatósági igazolvány az adóigazolvány.
A jogi személyek, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező
jogalanyok azonosítására az adószám szolgál.
Az adójogszabályok útvesztőiben nem könnyű eligazodni. Ha
mégis szükségessé válik, akkor ez legalább az alapfogalmak
ismeretét feltételezi.
Az adók típusai
A központi adók
[személyi jövedelemadó (szja), társasági adó, osztalékadó,
általános forgalmi adó (áfa), egyszerűsített vállalkozói adó
(eva) kivetése és beszedése az állami adóhatóság feladata.
A helyi adókat az Országgyűlés által meghatározott törvényi
keretek között valamely önkormányzat veti ki és szedi be.
A helyi adók közé soroljuk a gépjárműadót, az iparűzési adót,
a kommunális adókat, a telekadót, az építményadót és az idegenforgalmi
adót.
Az adók egy része ún. közvetlen adó - ezt közvetlenül az
adóalanyra vetik ki, ő viseli (pl. személyi jövedelemadó),
míg a közvetett adót javakra és szolgáltatásokra vetnek ki
(nem közvetlenül az emberre), és így csak közvetve terhelik
a magánszemélyeket (pl. általános
forgalmi adó, fogyasztási adó).
Az az adótípus, amelyet a pályakezdőknek a legjobban kell
ismerniük, a személyi jövedelemadó, ezért ezzel külön cikkben
foglalkozunk.
dr. Szabó Mariann
Jogok, lehetőségek,
kötelességek
A munkához és a pihenéshez
való jog
A munkaviszony létesítése:
a munkaszerződés
A munkaviszony létesítésének
egyéb szabályai
A munkavégzés szabályai:
a munkabér
A pihenéshez való jog
A munkaviszony megszűnése
és megszűntetése
Munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyok
A személyi jövedelemadó
Az egészséghez és a szociális
biztonsághoz való jog
Foglalkoztatók és ellátásra
jogosultak
A társadalombiztosítási
kiadások fedezete: járulékok, hozzájárulások
Társadalombiztosítási
ellátások, családtámogatási formák, egyéb szociális ellátások
|
