|
A munkaviszony megszűnésének esetei:
- a munkavállaló halála
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése (ilyenkor végkielégítés
jár)
- határozott idejű munkaviszonynál a meghatározott időtartam
lejár
A munkaviszony megszüntetésének esetei:
“AKARATLAGOS”
- kétoldalú: közös megegyezés (lényeges mindkét fél elfogadó
nyilatkozata)
- egyoldalú: rendes felmondás a munkáltató részéről (ilyen
a csoportos létszámcsökkentés is) vagy a munkavállaló részéről
“SZANKCIÓS”
- rendkívüli felmondás: munkáltatói vagy munkavállalói
- azonnali hatályú megszüntetés: ez csak próbaidő alatt lehetséges
(ilyenkor a felmondási tilalmak nem érvényesülnek!)
A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve
nyilatkozatot írásba kell foglalni.
Figyelem! A határozott időre szóló munkaviszonyt csak közös
megegyezéssel, rendkívüli felmondással, illetve a próbaidő
alatt - ha van ilyen - azonnali hatállyal lehet megszüntetni,
különben a munkavállalónak a még hátralévő időre (max. 1 évre)
jutó átlagkeresetet ki kell fizetni.
A rendes felmondás
Rendes felmondással a határozatlan idejű munkaviszonyt mind
a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti. A munkaviszony
mindkét esetben a felmondási idő lejártával szűnik meg, amely
legalább 30 nap, de az 1 évet nem haladhatja meg. (A 30 napos
felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek
számával nő!)
Ha munkáltató él rendes felmondási jogával, az alábbi kötelezettségek
vonatkoznak rá:
- köteles a felmondását megindokolni (ez csak a dolgozó képességeivel,
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok lehet
- ha egészségileg alkalmatlan vagy alkalmatlan a munkakör
betöltésére stb.);
- köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni a
felmondási idő felére, mely idő alatt a munkavállalót átlagkereset
illeti meg;
- köteles végkielégítést fizetni.
Nem élhet felmondási jogával (felmondási védelem) a munkáltató
az alábbi esetekben és idő alatt:
- a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban
a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi
baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség
alatt a táppénzre való jogosultság;
- a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés;
- a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából
kapott fizetés nélküli szabadság;
- a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési
szabadság;
- a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés
nélküli szabadság;
- a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs,
a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől
számított időtartama alatt.
A felmondási idő, ha a fent meghatározott felmondási védelem
időtartama a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt
nap; a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc
nap elteltével kezdődhet el.
A fentiekből az is következik, hogy a szabadság ideje alatt
fel lehet mondani.
Figyelem! A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás
önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony
rendes felmondással történő megszüntetésének alapjául.
A rendkívüli felmondás
Mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti a munkaviszonyt
rendkívüli felmondással, ha a másik fél
a) valamely lényeges kötelezettségét jelentős mértékben megszegi
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal;
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony
fenntartását lehetetlenné teszi.
A felmondási okok sokszínűsége miatt jó, ha a kollektív szerződés
példálózóan - csak így jogszerű - meghatározza a lényeges
kötelezettségszegés eseteit.
Figyelem! A felmondás okát egyértelműen meg kell határozni,
nem elég a törvény szövegét idézni. Általában elmondható,
hogy a bíróságok előtt meggyőző érv az anyagi kár a munkáltatói
oldalon, és nem jó védekezni - munkavállalói oldalon - azzal,
hogy "mások is elkövették ezt", vagy hogy "a
munkáltató érdekében manipuláltam."
A rendkívüli felmondást az okról való tudomásszerzéstől számított
15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől
számított 1 éven belül lehet gyakorolni. A munkaviszony a
felmondás közlésével megszűnik.
Figyelem! A munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkavállalónak
végkielégítés jár, és követelheti kárának megtérítését is.
dr. Szabó Mariann
Jogok, lehetőségek,
kötelességek
A munkához és a pihenéshez
való jog
A munkaviszony létesítése:
a munkaszerződés
A munkaviszony létesítésének
egyéb szabályai
A munkavégzés szabályai:
a munkabér
A pihenéshez való jog
Munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyok
"Ha dolgozom, akkor
jövedelmem is van" - avagy az adófizetési kötelezettség
A személyi jövedelemadó
Az egészséghez és a szociális
biztonsághoz való jog
Foglalkoztatók és ellátásra
jogosultak
A társadalombiztosítási
kiadások fedezete: járulékok, hozzájárulások
Társadalombiztosítási
ellátások, családtámogatási formák, egyéb szociális ellátások
|
