|
Az Alkotmány 70/B. § (4) bekezdése szerint "Mindenkinek
joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett
szabadsághoz".
A pihenéshez való jog a munkavállaló "regenerálódását"
szolgálja azáltal, hogy a pihenőidő tartama alatt munkavégzési
kötelezettség nem terheli a munkavállalót; munkavégzést a
munkáltató csak kivételesen, illetve rendkívül indokolt esetben
rendelhet el.
A pihenéshez való jog garanciái az alábbiak:
- napi nyolc órás munkaidő (ennél rövidebbet, illetve hosszabbat
- maximum 12 órát - is meg lehet állapítani),
- pihenőidő,
- az évi fizetett szabadság és pótszabadság,
- egyéb munkaidő-kedvezmények.
A munkáltató a munkavállalót kivételesen rendkívüli munkaidőben
történő munkavégzésre kötelezheti. Ennek fajtái: a túlmunkavégzés,
a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés.
A rendes szabadság
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben
rendes szabadság illeti meg. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból
áll. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A rendes szabadság
részét képező, az alapszabadsághoz hozzászámítandó pótszabadság
mértéke az életkortól függ.
25. életévtől 21, 28. életévtől 22, 31. életévtől 23 nap
stb. az alapszabadság és a pótszabadság együttes mértéke.
Az életkoron túl a törvény pótszabadságot biztosít a fiatal
(18 éven aluli) munkavállalónak (évente 5 munkanap), gyereknevelés
címén stb. A tizenhat évesnél fiatalabb gyermek nevelésében
nagyobb szerepet vállaló szülőnek (de csak az egyiknek, nyilatkozatuk
alapján) évente egy gyermek után kettő, két gyermek után négy,
kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság
jár.
A szabadság idejére távolléti díj jár.
Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló
kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak
erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb
tizenöt nappal be kell jelentenie. A szabadságot esedékességének
évében kell kiadni.
A betegszabadság
A betegszabadság nem pihenőidő, hiszen csak meghatározott
jogcímen, ún. keresőképtelenség esetén jár, amelyet a kezelő
orvos igazol, ideje 15 nap. A betegszabadság idejére nem táppénz
jár, hanem a távolléti díj 80%-át kapja a munkavállaló.
Szülési szabadság
Szülési szabadság illeti meg a terhes, ill. a szülő nőt.
Ennek ideje 24 hét, melyet úgy kell kiadni, hogy négy hét
lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési
szabadság tartamára terhességi-gyermekágyi segély jár. A szülési
szabadság lejártát követően fizetés nélküli szabadságot lehet
igényelni. Gyermeke születése esetén az apát öt munkanap munkaidő-kedvezmény
illeti meg, melyet legkésőbb a születést követő második hónap
végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató
kiadni.
Fizetés nélküli szabadság
Fizetés nélküli szabadság jár a munkavállaló kérésére gyermekgondozás
céljából a gyermek három éves koráig. Ebben az időszakban
(miután terhességi-gyermekágyi segély már nem jár) társadalombiztosítási
ellátásként gyermekgondozási díj (gyed) igényelhető a gyerek
kétéves koráig. A fizetés nélküli szabadság még fennmaradó
egy évére gyermekgondozási segély (gyes) kérhető.
Közeli hozzátartozó ápolása céljából az ápolás idejére, de
legfeljebb két évig köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot
engedélyezni.
Önerőből történő lakásépítkezés esetén maximum egy évre köteles
a munkáltató fizetés nélküli szabadságot biztosítani. A fizetés
nélküli szabadság kérelemre egyben vagy részletekben is kiadható.
Egyéb munkaidő-kedvezmények
Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére
a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges
szabadidőt biztosítani az oktatási intézmény által kibocsátott
igazolásnak megfelelően időtartamra. A munkáltató vizsgánként
- ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból
kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva
négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. A diplomamunka
(szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz
munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak
tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár,
ha azt pl. kollektív szerződés vagy tanulmányi szerződés állapítja
meg.
A tanulmányi munkaidő-kedvezményt a munkavállaló kérésének
megfelelően kell biztosítani.
dr. Szabó Mariann
Jogok, lehetőségek,
kötelességek
A munkához és a pihenéshez
való jog
A munkaviszony létesítése:
a munkaszerződés
A munkaviszony létesítésének
egyéb szabályai
A munkavégzés szabályai:
a munkabér
A munkaviszony megszűnése
és megszűntetése
Munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyok
"Ha dolgozom, akkor
jövedelmem is van" - avagy az adófizetési kötelezettség
A személyi jövedelemadó
Az egészséghez és a szociális
biztonsághoz való jog
Foglalkoztatók és ellátásra
jogosultak
A társadalombiztosítási
kiadások fedezete: járulékok, hozzájárulások
Társadalombiztosítási
ellátások, családtámogatási formák, egyéb szociális ellátások
|
