|
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melynek két
alanya a munkáltató és a munkavállaló.
(Munkajogi szempontból az, aki még nem múlt el tizennyolc
éves, fiatal munkavállalónak minősül, akire speciális szabályok
vonatkoznak.) Munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt,
aki betöltötte a tizenhatodik életévét. A munkaszerződést
mindig írásba kell foglalni, erről a munkáltató köteles gondoskodni.
Ha ez elmaradna, az e miatt bekövetkező érvénytelenségre csak
a munkavállaló hivatkozhat, de ő is csak a munkába állást
követő harminc napon belül.
A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei:
- a felek neve, illetve megnevezése
- a feleknek a munkaviszony szempontjából lényeges adatai
(pl. adószám, TAJ-szám);
- a munkavállaló személyi alapbére (ez mindig időbér és legalább
a minimálbér);
- a munkaköre (a konkrét munka megjelölése legalább egy szóban
összefoglalva);
- a munkavégzés helye (állandó vagy változó; cím szerint,
de ha lehet még pontosabban).
A munkaszerződés tartalmazhatja (szerződési szabadság!) a
felek bármely kérdésben kötött megállapodását is (pl. határozott
vagy határozatlan idejű, munkába lépés napja, próbaidő, részmunkaidős
foglalkoztatás, felmondási idő, tanulmányi lehetőségek), de
a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító
jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást
nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.
Ha valamely munkakör betöltése - jogszabály, kollektív szerződés
vagy munkáltatói döntés alapján - pályázat útján lehetséges,
akkor a munkaszerződést csak a pályázaton részt vevő és a
pályázati feltételeknek megfelelő munkavállalóval lehet megkötni.
Lényeges érvényességi szabály, hogy a munkaszerződés
- nem lehet ellentétes jogszabály rendelkezésével,
- nem állhat ellentétben a kollektív szerződéssel ,
kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapít
meg (pl. a munkaidő, szabadság, felmondási idő meghatározása
tekintetében).
A munkaszerződést - mint minden más szerződést - csak közös
megegyezéssel (írásba foglalt egyetértés!) lehet módosítani,
melynek során a munkaszerződés megkötésére vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.
Figyelem! A kollektív szerződés nem módosíthatja a munkaszerződést
a munkavállaló hátrányára.
Speciális esetekben a törvény erejénél fogva kell módosítani
a szerződést, így ha a munkavállaló a munkából való távollét
után (pl. sorkatonai vagy polgári szolgálat, a gyermek vagy
közeli hozzátartozó ápolása, gondozása céljából igénybevett
fizetés nélküli szabadság) újból munkába áll, akkor az időközben
megtörtént bérfejlesztésnek megfelelő munkabért neki is biztosítani
kell.
Figyelem! A munkáltató által "felajánlott" szerződésmódosításnak
(pl. más munkakörbe való áthelyezés) a munkavállaló részéről
történő elutasítása sem rendes, sem rendkívüli felmondásra
nem jogosítja a munkáltatót.
Figyelem! A munkaszerződésen kívül kötelező írásba foglalni
az alábbiakat is:
- a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó minden nyilatkozat
és megállapodás,
- a munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolások,
- tanulmányi szerződés,
- a munkabérről való elszámolás,
- hátrányos jogkövetkezmény megállapítása kötelezettségszegés
esetén,
hogy csak a leglényegesebbeket emeljük ki.
Egyébként a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki
kötöttség nélkül lehet megtenni, de ha a munkavállaló kéri,
a nyilatkozatot kérésére mindig írásba kell foglalni.
dr. Szabó Mariann
Jogok, lehetőségek,
kötelességek
A munkához és a pihenéshez
való jog
A munkaviszony létesítésének
egyéb szabályai
A munkavégzés szabályai:
a munkabér
A pihenéshez való jog
A munkaviszony megszűnése
és megszűntetése
Munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyok
"Ha dolgozom, akkor
jövedelmem is van" - avagy az adófizetési kötelezettség
A személyi jövedelemadó
Az egészséghez és a szociális
biztonsághoz való jog
Foglalkoztatók és ellátásra
jogosultak
A társadalombiztosítási
kiadások fedezete: járulékok, hozzájárulások
Társadalombiztosítási
ellátások, családtámogatási formák, egyéb szociális ellátások
|
