|
A társadalombiztosítási ellátások munkavégzéshez és járulékfizetéshez
kapcsolódnak, és csak azok vehetik igénybe azokat, akik az
erre vonatkozó járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségüket
teljesítették.
A társadalombiztosítási járulék
A társadalombiztosítási kiadások fedezetére a foglalkoztatók
kötelesek társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi
hozzájárulást fizetni, valamint kötelesek hozzájárulni a táppénzkiadásokhoz
(a táppénz egyharmadának megfizetésével) is. A társadalombiztosítási
járulék mértéke 29%. Ez kétféle járulékból tevődik össze:
a 21%-os nyugdíjbiztosítási járulékból (a Nyugdíjbiztosítási
Alapot gazdagítja) és a 8%-os egészségbiztosítási járulékból
(az Egészségbiztosítási Alapba folyik be).
A munkáltató a 29%-os járulékot a biztosítottak részére a
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyuk alapján adott
jövedelem után köteles fizetni.
Az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék
A társadalombiztosítási kiadások fedezetéhez nemcsak a foglalkoztatók
járulnak hozzá a 29 %-os társadalombiztosítási járulékkal,
hanem a "munkát végzők", "jövedelmet szerzők"
is, ki-ki attól függően, hogy milyen jogcímen jogosult társadalombiztosítási
ellátásra. Járulékot csak biztosítással járó jogviszony esetén
kell fizetni. Ha valakinek nincs ilyen jogviszonya, akkor
nincs járulékfizetési kötelezettsége sem.
A biztosítottak (lásd a Társadalombiztosítási ellátásra jogosultak
köre cikk a) pontját) 7% egészségbiztosítási és (ha kizárólag
a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartoznak) 8,5%
nyugdíjjárulékot fizetnek jövedelmük után havi lebontásban
[de a magánnyugdíjpénztár tagja csak 0,5% nyugdíjjárulékot
fizet a társadalombiztosításnak, a többit (8%-ot) a magánnyugdíjpénztárba].
A járulékot a "munkáltató" vonja le.
A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségnek van egy maximális
összege, melynek befizetését, ill. elérést követően már nem
kell tovább levonni a járulékokat (de a munkáltatónak ezen
összeg felett is be kell fizetnie a 21 % nyugdíjbiztosítási
járulékot). A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,
gyermeknevelési támogatásban részesülő személy a díj, segély,
támogatás összege után, ill. a munkanélküli-ellátásban részesülő
személy az ellátás után csak nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.
Az egyéni vállalkozó - mivel önmaga munkáltatója - fizeti
a 29%-os társadalombiztosítási járulékot, valamint a 7% egészségbiztosítási
és a 8,5% nyugdíjjárulékot a jövedelme, de legalább a minimálbér
után, havonta. [Ha az egyéni vállalkozó magánnyugdíjpénztár
tagja, a 8,5%-os járulék helyett csak 0,5%-ot kell a társadalombiztosítás
irányába teljesíteni, a többit (8%-ot) a magánnyugdíjpénztárba
fizeti be.]
A társas vállalkozó (pl. egy betéti vagy korlátolt felelősségű
társaság tagja) szintén 7% egészségbiztosítási és 8,5% nyugdíjjárulékot
fizet, amelyet a társas vállalkozás, a cég köteles levonni
az ő jövedelméből. Legalább a minimálbér után számított járulékot
kell fizetni itt is havonta. (Ha a társas vállalkozó magánnyugdíjpénztár
tagja, a társadalombiztosítás felé csak 0,5% nyugdíjjárulékot
fizet,
a többit (8%-ot) a magánnyugdíjpénztárba fizeti be.)
Egészségügyi hozzájárulás
Az egészségügyi hozzájárulást
az egészségügyi szolgáltatások pénzügyi forrásainak kiegészítésére
hozták létre. Ez az adó jellegű fizetési kötelezettség mind
a kifizetőket, mind a jövedelmet szerző magánszemélyeket terheli.
dr. Szabó Mariann
Jogok, lehetőségek,
kötelességek
A munkához és a pihenéshez
való jog
A munkaviszony létesítése:
a munkaszerződés
A munkaviszony létesítésének
egyéb szabályai
A munkavégzés szabályai:
a munkabér
A pihenéshez való jog
A munkaviszony megszűnése
és megszűntetése
Munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyok
"Ha dolgozom, akkor
jövedelmem is van" - avagy az adófizetési kötelezettség
A személyi jövedelemadó
Az egészséghez és a szociális
biztonsághoz való jog
Foglalkoztatók és ellátásra
jogosultak
Társadalombiztosítási
ellátások, családtámogatási formák, egyéb szociális ellátások
|
