|
Foglalkoztatók
Társadalombiztosítási szempontból foglalkoztató bármely természetes
és jogi személy (pl. korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság),
ill. nem jogi személy gazdasági társaság (pl. közkereseti
és betéti társaság), továbbá minden más szervezet, költségvetési
szerv, egyéni vállalkozó, bármely személyi egyesülés (pl.
társasház), amennyiben valamilyen jogviszonyban biztosítottat
foglalkoztat. (A gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási
díjban és gyermeknevelési támogatásban részesülő személyek;
továbbá a munkanélküli ellátásban részesülő biztosítottnak
minősülő személyek esetén az ellátást folyósító szerv a "foglalkoztató”.)
Mint a fentiekből is megállapítható, munkavégzésre irányuló
(így társadalombiztosítási ellátásokra jogosító (?) jogviszony
nemcsak a munkaviszony, hanem más is lehet, így például vállalkozási
szerződéssel létesített vállalkozási jogviszony, megbízási
szerződéssel létesített megbízási jogviszony.
Minden munkáltató, amely legalább 100 fő társadalombiztosítási
ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles társadalombiztosítási
kifizetőhelyet létrehozni, vagy a társadalombiztosítási feladatok
ellátására más kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást kötni.
Társadalombiztosítási ellátásra jogosultak köre
A társadalombiztosítási ellátásra jogosultaknak négy csoportját
különböztethetjük meg [a)-c) pontok]:
a) A biztosítottak: rájuk a társadalombiztosítás kötelező
jelleggel terjed ki és ez kötelező járulékfizetési kötelezettséggel
is jár. A biztosítási kötelezettség valamilyen munkavégzésre
irányuló jogviszony (pl. munkaviszony; vállalkozási vagy megbízási
jogviszony, ha a személyesen munkát végző ez alapján szerzett
jövedelme eléri a minimálbér havi összegének 30%-át) alapján
jön létre, de biztosított az egyéni és társas vállalkozó,
továbbá a munkanélküli ellátásban részesülő személy is. Ha
valaki több biztosítással járó jogviszonyban áll, a biztosítás
fennállását minden jogviszonyban külön kell elbírálni az adott
jogviszonyra meghatározott feltételek vizsgálatával.
Aki biztosítottnak minősül, az valamennyi társadalombiztosítási
ellátásra jogosult, ún. teljes körű biztosított.
b) Egyes ellátásokra jogosultak azok, akik nem teljes körű
biztosítottak, vagyis őket egy meghatározott jogviszonyban
történő munkavégzés nem valamennyi ellátás, hanem csak bizonyos
ellátások igénybevételére jogosítja. Így pl. a saját jogú
nyugdíjas, aki munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban végez munkát (feltéve, hogy jövedelme
eléri a minimálbér 30%-át), e jogviszonya alapján csak baleseti
ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A tanulói,
hallgatói jogviszonyban állók ingyenes egészségügyi ellátásra
jogosultak.
c) Hozzátartozók, vagyis az 1. és 2. pontban meghatározottak
közeli hozzátartozói [pl. a kiskorú gyermek, a házastárs,
az egyeneságbeli rokon (pl. szülő, nagyszülő), az élettárs],
feltéve, hogy havi jövedelmük - ha van - nem haladja meg a
minimálbér 30%-át. A hozzátartozók csak egészségügyi szolgáltatásra
jogosultak ezen jogcímen.
d) Megállapodás alapján ellátásra jogosultak azok a (Magyarországon
lakóhellyel rendelkező) nagykorú személyek, akik biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állnak [lásd a) pont]
és a biztosítás a hozzátartozójuk ilyen jogviszonya alapján
sem terjed ki rájuk [lásd c) pont], jogosultságot szerezhetnek
törvényben meghatározott társadalombiztosítási ellátásra az
erre irányuló megállapodás megkötésével.
A megállapodás vonatkozhat társadalombiztosítási nyugellátásra
(nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező
jövedelem szerzése céljából) 26,5 százalék nyugdíjbiztosítási
és nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett. (Tehát a
megállapodást kötő nemcsak a nyugdíjjárulékot, hanem - a munkáltató
helyett - a nyugdíjbiztosítási járulékot is megfizetni tartozik.)
Az a belföldi személy, aki egészségügyi szolgáltatásra sem
biztosítottként, sem biztosított eltartott hozzátartozójaként
(sem a törvény rendelkezése alapján) nem jogosult, és minimálbér
harminc százalékát elérő jövedelemmel rendelkezik, köteles
havonta a minimálbér 11%-ának megfelelő összegű egészségbiztosítási
járulékot fizetni. 15%-os mértékű egészségbiztosítási járulék
fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet az egészségbiztosítási
ellátások megszerzése végett.
Az a belföldi személy, aki e törvény szerint biztosítottnak,
vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül
(és egészségügyi szolgáltatásra törvény rendelkezése alapján
sem jogosult), és az előző bekezdés alapján sem köteles járulékfizetésre,
a minimálbér 11%-ának megfelelő mértékű egészségbiztosítási
járulék megfizetésével egészségügyi szolgáltatás megszerzése
érdekében megállapodást köthet.
Figyelem! Aki nem tartozik az a)-d) pontok valamelyikébe,
annak az egyébként ingyenes vagy támogatott egészségügyi ellátások
legtöbbjét csak teljes térítés ellenében veheti igénybe! Ha
tehát nem tudsz elhelyezkedni, és nem kapsz munkanélküli-ellátást,
érdemes megkötnöd a d) pont szerinti megállapodást!
A magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a pénztártagok
(biztosítottak) tagdíjat fizetnek, és ezáltal válnak jogosulttá.
dr. Szabó Mariann
Foglalkoztatók és
ellátásra jogosultak
A munkához és a pihenéshez
való jog
A munkaviszony létesítése:
a munkaszerződés
A munkaviszony létesítésének
egyéb szabályai
A munkavégzés szabályai:
a munkabér
A pihenéshez való jog
A munkaviszony megszűnése
és megszűntetése
Munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyok
"Ha dolgozom, akkor
jövedelmem is van" - avagy az adófizetési kötelezettség
A személyi jövedelemadó
Az egészséghez és a szociális
biztonsághoz való jog
A társadalombiztosítási
kiadások fedezete: járulékok, hozzájárulások
Társadalombiztosítási
ellátások, családtámogatási formák, egyéb szociális ellátások
|
