|
A személyi jövedelemadó törvény hatálya a magánszemélyre
(ide értve a magánszemély egyéni vállalkozót is), a magánszemély
jövedelmére és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre
terjed ki.
E törvény alapján tesznek eleget a magánszemélyek a közterhekhez
való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének.
Önadózás (adóbevallás):
A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben
megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként megállapítja,
bevallja és megfizeti.
Adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás
Ha a magánszemély az adóévben kizárólag az adó elszámolására
kötelezett (egy) munkáltatójától szerzett bevételt, bevallást
helyettesítő, azzal egyenértékű nyilatkozatot tehet munkáltatójának,
mely alapján a munkáltató megállapítja és bevallja jövedelmét,
valamint az azt terhelő adót, azt be is fizeti, ill. az adókülönbözetet
visszatéríti. (Ebben az esetben nem kell adóbevallást kitöltenie.)
Adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó-megállapítása
A magánszemély erre irányuló nyilatkozata, adatszolgáltatása
alapján kérheti az állami adóhatóságtól, hogy jövedelmét és
az azt terhelő adót állapítsa meg. Erre csak akkor van lehetőség,
ha a magánszemély kizárólag munkáltató(k)tól, kifizető(k)től
szerzett bevételt, vagyis a jövedelem megállapításához nincs
szükség a magánszemély közreműködéséhez. Természetesen ez
is egyenértékű a bevallással.
Bevétel, jövedelem
Bevételnek minősül a magánszemély által az adóévben - bármilyen
címen és formában - mástól megszerzett vagyoni érték (pl.
készpénz, értékpapír, ingó, ingatlan).
Jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben - bármilyen
formában és címen - megszerzett bevétel egésze, vagy a törvényben
elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak a törvényben
meghatározott hányada. A jövedelem számításánál nem kell figyelembe
venni az adómentes
bevételeket.
A fizetendő adó meghatározása
A magánszemélynek legelőször az összevont adóalapját kell
megállapítania, amely egyenlő az adóévben megszerzett összes
önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, valamint
az egyéb jogcímen szerzett jövedelmek összegével.
Önálló tevékenységből származó jövedelem pl. az egyéni vállalkozásból,
a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem,
de általában fogalmazva mindaz, ami nem tartozik a nem önálló
tevékenységből származó jövedelem körébe.
Nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
a társas vállalkozás (pl. kft., bt.) magánszemély tagjának
személyes közreműködése, a segítő családtag tevékenysége.
A munkaviszonyból származó jövedelem legáltalánosabb formája
a bér [a bruttó bér levonásmentes, a nettó bér a munkabérnek
a munkabért - csak jogszabály alapján - terhelő levonások
(pl. szja, tb.-járulék, munkavállalói járulék) teljesítése
után fennmaradó összege], de bérnek minősül - adózási szempontból
- a táppénz, a munkanélküliek járadéka és az álláskeresést
ösztönző juttatás, a végkielégítés stb. is.
Az összevont adóalap meghatározása után ki kell számítani
az adótábla (a jövedelemsávok és a százalékos adókulcs) segítségével
a számított adót, amely az összevont adóalap adója.
A munkavállalók számított adóját adójóváírás
csökkenti.
Az így kapott összeg még mindig nem azonos az adóév végén
befizetendő adóval, ugyanis ebből a számított adóból le kell
vonni az adót csökkentő tételeket, vagyis az adókedvezményeket.
Az adókedvezmények érvényesítésével kapjuk meg az adott adóévi
adófizetési kötelezettséget, amely még mindig nem azonos a
befizetendő adóval, mivel ebből le kell vonni a kifizetők
által év közben levont adóelőleg összegét. Ha az így kapott
összeg a nulla és száz forint között van, akkor nincs fizetendő
adó és nincs visszajáró adó sem. Ha több adóelőleget fizetett
az adózó év közben, mint az éves adófizetési kötelezettsége,
akkor a különbözet visszajár. Ha kevesebb volt a levont adóelőleg,
akkor adóbefizetési kötelezettség keletkezik.
Az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást.
A magánszemély a befizetett adójának 1%-áról a bevalláshoz
csatolt két nyilatkozatban rendelkezhet meghatározott kedvezményezettek
(pl. alapítványok, egyházak) javára. Ha az adózó nem készít
bevallást, hanem a munkáltatója készít elszámolást, ezeket
a nyilatkozatokat az adózó lezárt borítékban átadhatja munkáltatójának
továbbításra.
dr. Szabó Mariann
Jogok, lehetőségek,
kötelességek
A munkához és a pihenéshez
való jog
A munkaviszony létesítése:
a munkaszerződés
A munkaviszony létesítésének
egyéb szabályai
A munkavégzés szabályai:
a munkabér
A pihenéshez való jog
A munkaviszony megszűnése
és megszűntetése
Munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyok
"Ha dolgozom, akkor
jövedelmem is van" - avagy az adófizetési kötelezettség
Az egészséghez és a szociális
biztonsághoz való jog
Foglalkoztatók és ellátásra
jogosultak
A társadalombiztosítási
kiadások fedezete: járulékok, hozzájárulások
Társadalombiztosítási
ellátások, családtámogatási formák, egyéb szociális ellátások
|
