|
Adó mértéke
Az adó mértékének meghatározása történhet adókulccsal, amikor
az adókötelezettséget az adóalap meghatározott százalékában
állapítják meg (pl. személyi jövedelemadó); adótétellel, amikor
az adó mértéke fix összegben állapítják meg (pl. a gépjárműadó);
és ún. átalányadózással, amikor az adófizetési kötelezettség
- lényeges változás bekövetkezéséig - azonos mértékű (pl.
a személyi jövedelemadó törvény szerint az egyéni vállalkozó
választhatja az átalányadózást).
Adóalany (adózó)
Az a természetes személy, jogi személy (pl. részvénytársaság,
korlátolt felelősségű társaság) vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező jogalany (pl. betéti társaság, közkereseti társaság,
egyéni vállalkozó), akire a törvény adókötelezettséget, adófizetési
kötelezettséget ír elő. Az adóalanyokon kívül adózóknak minősülnek
a kifizetők, a munkáltatók és az adóbeszedésre kötelezettek
is.
Adóalap
A fizetendő adó megállapításának alapja általában pénzben
kifejezve (pl. személyi jövedelemadó esetén az összes éves
jövedelem), speciális esetekben természetes mértékegységben
is kifejezhető (pl. gépjárműadónál a gépjármű súlya kilogrammokban).
Adóbevallás
Az a kimutatás, amelyből az adózó adófizetési kötelezettsége
megállapítható (pl. a személyi jövedelemadó bevallása). Tartalmazza
mindazokat az adatokat, amelyek az adózó azonosításához, az
adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó megállapításához
szükségesek. Az adózó az önadózással megállapított adóról
adóbevallást tesz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
(ill. elektronikus úton).
Adóelőleg
Év közben az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget
kell fizetni.. (Személyi jövedelemadó esetén az adóelőleget
a kifizető, munkáltató állapítja meg, azt levonja, és az ő
kötelezettsége megfizetni az adóhatóság felé.)
Adókedvezmény
Az adómentességgel szemben az adókedvezmény esetén fennáll
a tényleges adófizetési kötelezettség, de az a valóságostól
kisebb összegre vonatkozik; az adókedvezmény nem azonos a
fizetési könnyítéssel. (Pl. ilyen kedvezmény a személyi jövedelemadó
törvény szerint a felsőoktatási intézmény hallgatója tandíjának
és/vagy költségtérítésének 30%-a, de legfeljebb hallgatónként
60 000 Ft/adóév).
Adómegállapítás
Az adót az adózó önadózással (pl. többféle adót is fizető
vállalkozások, több forrásból is jövedelmet szerző magánszemélyek);
a kifizető és a munkáltató adólevonással; az adóbeszedésre
kötelezett adóbeszedéssel (pl. idegenforgalmi adónál a szálláshely
hasznosítója); az adóhatóság bevallás alapján kivetéssel (pl.
építmény- és telekadó), kiszabással, adatszolgáltatás alapján
adóhatósági adó-megállapítás útján [pl. munkáltatói adó-megállapításból
kizárt (nem egy, hanem több munkáltatótól, kifizetőtől szerzett
bevételt) és nem önadózó magánszemélyeknél (pl. nem számol
el igazolandó költségeket, vagyis több munkáltatótól, kifizetőtől
származó bevétele alapján a közölt adatok útján is kiszámítható
az adója)] állapítja meg.
Adómentesség
Az adóalany felmentése az adófizetési kötelezettség alól;
nem azonos az adóelengedéssel. (A személyi jövedelemadó törvény
szerint adómentes, vagyis a jövedelem számításánál figyelmen
kívül kell hagyni az anyasági segélyt, a családi pótlékot,
az örökséget stb.)
Alapképzés
Főiskolai vagy egyetemi képzés, amelyet el lehet végezni nappali,
esti, levelező, vagy távoktatás tagozaton. A felvétel feltétele:
érettségi. Nappali tagozaton az első alapképzés általában
(az államilag finanszírozott helyeken) ingyenes.
Alkalmi munkavállalás
Az alkalmi munkavállalói könyv kiváltásával a rövid idejű
kereső tevékenység is bejelentett munkává tehető. Egy évben
maximum 120 nap dolgozható így le, havonta pedig legfeljebb
15. A könyvet a munkaügyi kirendeltségeken lehet kiváltani.
Állam által elismert szakképesítés
Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési
Jegyzék tartalmazza. Jelenleg ebben a jegyzékben több mint
800 szakképzés szerepel, évente frissítik.
Állás
Olyan fizetett munkatevékenység, melyben a dolgozó az elérendő
cél érdekében egy adott munkafelosztásnak megfelelően gyakorolja
foglalkozását.
Állásinterjú
A legtöbb munkahelyen állásinterjú után döntenek a jelentkező
felvételéről. A személyes elbeszélgetésen a munkáltató teljesebb
képet kaphat a leendő alkalmazottról, a munkavállaló pedig
jobban megismerheti leendő munkahelyét, munkatársait.
Bruttó bér
A bruttó bér levonásmentes. (A nettó bér a munkabérnek a munkabért
– csak jogszabály alapján – terhelő levonások (pl. szja, tb.-járulék,
munkavállalói járulék) teljesítése után fennmaradó összege.)
Csoportos tanácsadás
A csoportos tanácsadás során hasonló korú (problémájú) fiatalok
és a csoportvezető(k) együtt gondolkodnak a pályaválasztás
kérdéseiről.
Egyetem, főiskola
A képzés célja az oklevél (diploma) megszerzésének lehetővé
tétele. A képzés lehet államilag finanszírozott vagy költségtérítéses.
A képzési forma lehet felsőfokú szakképzés, alapképzés, kiegészítő
képzés, felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára meghirdetett
képzés, szakirányú továbbképzés vagy doktori/mester képzés.
Az alapképzésben képzési idő főiskolai képzésben 6-8 félév,
egyetemi szinten 10-12 félév. Diplomával rendelkezők részére
a képzési idő rövidebb is lehet.
Egyéni tanácsadás
Az egyéni tanácsadásnál személyes beszélgetés során együtt
gondolkodik a tanácsadó és a tanácskérő a tanácskérő pályaválasztásának
kérdéseiről.
Emelt szintű szakképzés
Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, korábban felsőfokúnak
nevezett, de egyetemek által nem akkreditált képzéseknek most
ez a hivatalos neve.
Érdeklődés
Olyan tulajdonságunk, amely alapján kiválasztjuk a környezetünkből
a számunkra jelentős dolgokat, tárgyakat, embereket.
Európai Kreditrendszer (European Credit Transfer
System - ECTS)
Segítségével lehetővé válik az "egyik felsőoktatási intézményben
megszerzett tudás" egy másikban megszerzettel történő
összehasonlítása, a kreditpontok átvitele.
Európai Unió Oktatási Programja
Számos alprogramot tartalmazó rendszer, sok lehetőséget nyúlt
külföldi tanulásra, külföldi tanévre, tapasztalatcserére.
(Alprogramok pl.: Socrates, Erasmus, Leonardo stb.)
European CV (Európai Önéletrajz)
Az Európai Unióban megszokott és elvárt önéletrajzforma.
Felsőfokú szakképzés (korábbi neve akkreditált iskolarendszerű
felsőfokú szakképzés)
Újfajta képzési lehetőség, amely átmenetet jelent a szakképzés
és a felsőoktatás között. Elvégzésével felsőfokú szakmai végzettséget
lehet szerezni, de felsőfokú iskolai végzettséget nem ad.
Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések a
szakirányú felsőoktatási képzésbe beszámítható modulokat tartalmaznak,
amelyeket a megfelelő egyetemek, főiskolák (kreditpontok adásával)
beszámítanak a felsőfokú tanulmányokba. Az akkreditált szakképzés
folyhat felsőoktatási intézményben vagy középiskolában is.
FEOR szám
A foglalkozásokat a szakemberek négyjegyű FEOR kód alapján
tartják nyílván, melyeket a Foglalkozások Egységes Osztályozási
Rendszere alapján 9 főcsoportba sorolnak.
Fizikai foglalkozás
Olyan foglalkozások, amelyek inkább fizikai erőt, állóképességet,
manuális ügyességet kívánnak meg.
Fogyasztás
A javak felhasználása a szükségletek kielégítésére.
Franchise
Polgári jogi szerződéssel létesített vállalkozási forma, amelynek
során az egyik fél (franchisor, franchise átadó) engedélyezi
az általában márkanévből, ill. know-how-ból álló, egymással
egységes üzleti rendszert alkotó szellemi alkotásainak használatát
ellenőrzési és utasítási jogainak fenntartása mellett, amiért
a saját tulajdonú üzletet szerződésszerűen működtető másik
fél (franchisee, franchise átvevő) díjat fizet.
Gazdasági szervezetek
Azok a gazdálkodó egységek, amelyekbe tömörülve vesznek részt
a gazdaság szereplői a termelés folyamataiban.
Gimnázium
Célja az általános műveltség nyújtása, felsőfokú továbbtanulásra
és munkába állásra való előkészítés. A képzés ideje 4, 6 vagy
8 év.
Iskolai rendszerű felnőttoktatás
A nappali tanterv adaptálásával folytatott képzés, nappali,
esti vagy levelező formában. Nincs felső korhatár, legtöbb
esetben a képzés tandíjköteles.
Képesség
A képességek velünk született adottságainkból gyakorlás segítségével
alakulnak ki és a cselekvéseink feltételeit biztosítják, fejleszthetők.
Költségtérítéses képzés
Az állam által nem finanszírozott képzés.
Kulcsképesség
Olyan készség, ami segít megtervezni és megoldani a munkánkat,
munkafolyamatainkat, és ami segít az eredmények értékelésében.
(pl.: kommunikáció, csapatmunka, tárgyalókészség, etika)
Likviditás
Az eszközök (általában a pénz) gyors mozgósíthatóságát jelenti.
Munkamód
A munkamód olyan tulajdonságunk, amely azt jellemzi, hogy
hogyan szeretünk egy-egy feladatot megoldani.
Munkatapasztalat-szerzés támogatása
A munkaügyi központtal legalább 90 napja együttműködő pályakezdő
foglalkoztatása esetén igénybe vehető támogatás. A támogatás
a munkabér 50-100%-át jelentheti és maximum 360 napra vehető
igénybe.
Nettó bér
A nettó bér a munkabérnek a munkabért – csak jogszabály alapján
– terhelő levonások (pl. szja, tb.-járulék, munkavállalói
járulék) teljesítése után fennmaradó összege.
Nyílt munkaerőpiac
A nyílt munkaerőpiac a nyilvánosan meghirdetett állásokat
jelenti. A teljesség igénye nélkül ez az újsághirdetéseket,
a munkaközvetítők ajánlatait, a munkaügyi központok által
felkínált lehetőségeket jelenti.
OKJ (Országos Képzési Jegyzék)
Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési
Jegyzék tartalmazza. Jelenleg ebben a jegyzékben több mint
800 szakképzés szerepel. A jegyzéket évente frissítik.
Önadózás
Az adózó saját maga állapítja meg az adója mértékét, azt bevallja
és be is fizeti.
Önismeret
Önmagunk minél jobb ismerete: milyen az érdeklődésünk, milyen
képességekkel rendelkezünk, milyen a munkamódunk, kialakult-e
az énképünk. Az önismeret segít abban, hogy tudjuk, bizonyos
helyzetekre hogyan fogunk reagálni, hogyan fogunk viselkedni,
milyen értékeket képviselünk és fogadunk el.
Önkéntes munka
Legtöbbször non-profit szervezeteknél végzett munka, amiért
a legtöbb esetben nem jár díjazás. Olyan feladatot láthatunk
így el, amit magunk is fontosnak, társadalmilag hasznosnak
érzünk.
Pályaismeret
A pályaismeret rendszerezi, leírja azokat az ismérveket, amelyeket
a munkát végző embernek a pályán mint követelményt, feladatot
figyelembe kell vennie.
Pályakezdő
Az 1991. évi IV. törvény szerint pályakezdő munkanélkülinek
számítasz, ha nem töltötted be 25. életévedet (felsőfokú végzettség
esetén a 30. életévedet) iskolai tanulmányaid befejezted,
nem tudtál elhelyezkedni, regisztráltattad magad az illetékes
munkaügyi központ kirendeltségén és vállalod velük az együttműködést.
Pályakezdők regisztrációja
A pályakezdőkre vonatkozó támogatásokat csak akkor veheted
igénybe, ha előtte regisztráltad magad a területileg illetékes
munkaügyi központban.
Pályaorientáció
Egy olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembe
vételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a
lehető legtöbb információ nyújtása révén.
Pályaterület, pályakör
Egy-egy pályaterületen, pályakörön belül azonos vagy hasonló
foglalkozások találhatóak.
Pályaválasztás
A fennálló lehetőségek alapján önállóan, célunknak megfelelően
kiválasztunk egy olyan foglalkozást, tevékenységet, amely
lehetővé teszi, hogy a társadalom és magunk számára értékkel
bíró munkát végezhessünk.
Piac
A tényleges és a potenciális eladók és vevők, valamint azok
cserekapcsolatainak a rendszere, az árucserék színtere.
Pozíció
Olyan kötelességek és felelősségek csoportosítása, amelyek
a foglalkozási tevékenység fő munkaprogramját adják
Szak
Az egyetemi, főiskolai képzési lehetőségeket szaknak nevezik.
Egyes szakokra "párosával" (szakpárban) lehet jelentkezni.
A szak neve nem mindig egyezik meg a végzettség nevével!
Szakmacsoport
Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos
Képzési Jegyzék (OKJ) a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba,
a szakmacsoportokat 4 nagy szakterületbe sorolja. A szakképző
iskolákban a szakmai orientációs, alapozó és előkészítő képzés
ezeken a szakterületeken, illetve szakmacsoportokban folyik.
A szakközépiskolákban mind a huszonegy szakmacsoportban folyhat
képzés, a szakiskolákban oktatási és informatikai szakmacsoportos
képzés nem folyhat. Ha a tanuló olyan szakképesítést tanul,
amelyik abba a szakmacsoportba tartozik, amelynek szakmai
előkészítő, alapozó tantárgyait a szakiskolában vagy szakközépiskolában
már tanulta, előtanulmányait a szakképzésbe beszámíthatják.
Szakterület
Az államilag elismert szakképesítéseket négy szakterületbe
sorolják. Ezek a következők: humán, műszaki, gazdasági- szolgáltatási
és agrár.
Szakmai képzés
Célja a szakképesítés megszerzése. Az iskolákban a konkrét
szakképzés csak a 10. évfolyam elvégzése, illetve az érettségi
után következik, előtte csak szakmai előkészítő ismeretek
megszerzése lehetséges. Az iskolai rendszerű szakképzés időtartama
a megszerzendő szakképesítéstől függően 0,5 – 3 év. Szakmai
képzés iskolarendszeren kívül, felnőttképzésben is lehetséges.
Szellemi foglalkozás
Olyan foglalkozások, amelyek főként értelmi képességeket kívánnak
meg.
Szükséglet
Hiányérzet, ami arra készteti az embert, hogy javak fogyasztásával
megszüntesse azt.
Tervezés
Széleskörű gazdasági információk tudatos begyűjtése, feldolgozása
és felhasználása a gazdasági döntésekben.
Tulajdonforma
Azt mutatja, hogy ki(k) a tulajdonos(ok) és hogyan vonja(ják)
be a nem tulajdonosokat a tulajdon működtetésébe. Megkülönböztetünk
egyéni vagy társas tulajdonformákat.
Üzleti terv
Az üzleti terv a vállalkozás életben maradásának biztosítéka.
Az üzleti terv gyűjtőfogalom mindazon adatgyűjtési, elemzési,
következtetési és döntési tevékenységre, melyet feltétlenül
el kell végeznünk a vállalkozás jövője érdekében.
Üzleti vállalkozás
Üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, amelyet elsősorban
a vállalkozási mozzanatok jellemzik.
Vállalkozó
Olyan munkaerő, aki képes a termelés vagy szolgáltatás tárgyi
és személyi erőforrásainak optimális egyesítésére, kombinálására,
a racionális befektetés meghatározására és a kockázatvállalásra.
Vevő
Az a fizetőképes egyén, aki az adott piacon árut szándékszik
vásárolni.
Zárt munkaerőpiac
A zárt munkaerőpiac tartalmazza a meg nem hirdetett álláslehetőségeket.
Leginkább az ismerősök, rokonok és persze vadidegenek révén
szerzett információkat és az olyan állásokat soroljuk ide,
amikbe legtöbbször csak "belebotlunk" vagy a helyzet
hozza őket. |
