Fogalomtár
A-Á, B, C-Cs, D, E-É, F, G-Gy, H, I-Í, J, K, L, M,
N-Ny, O-Ó, Ö-Ő, P, R, S-Sz, T, U-Ú, Ü-Ű, V, Z-Zs
Adó mértéke
Az adó mértékének meghatározása történhet adókulccsal, amikor az adókötelezettséget az adóalap meghatározott százalékában állapítják meg (pl. személyi jövedelemadó); adótétellel, amikor az adó mértéke fix összegben állapítják meg (pl. a gépjárműadó); és ún. átalányadózással, amikor az adófizetési kötelezettség - lényeges változás bekövetkezéséig - azonos mértékű (pl. a személyi jövedelemadó törvény szerint az egyéni vállalkozó választhatja az átalányadózást).
Adóalany (adózó)
Az a természetes személy, jogi személy (pl. részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság) vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni vállalkozó), akire a törvény adókötelezettséget, adófizetési kötelezettséget ír elő. Az adóalanyokon kívül adózóknak minősülnek a kifizetők, a munkáltatók és az adóbeszedésre kötelezettek is.
Adóalap
A fizetendő adó megállapításának alapja általában pénzben kifejezve (pl. személyi jövedelemadó esetén az összes éves jövedelem), speciális esetekben természetes mértékegységben is kifejezhető (pl. gépjárműadónál a gépjármű súlya kilogrammokban).
Adóbevallás
Az a kimutatás, amelyből az adózó adófizetési kötelezettsége megállapítható (pl. a személyi jövedelemadó bevallása). Tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó megállapításához szükségesek. Az adózó az önadózással megállapított adóról adóbevallást tesz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (ill. elektronikus úton).
Adóelőleg
Év közben az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.. (Személyi jövedelemadó esetén az adóelőleget a kifizető, munkáltató állapítja meg, azt levonja, és az ő kötelezettsége megfizetni az adóhatóság felé.)
Adóigazolvány
Az adóigazolvány egy bankkártya méretű hivatalos okmány (hatósági igazolvány), amely tulajdonosának adóazonosító jelét igazolja. Adóigazolványt bármely magánszemély kaphat az APEH igazgatóságtól.
Adókedvezmény
Az adómentességgel szemben az adókedvezmény esetén fennáll a tényleges adófizetési kötelezettség, de az a valóságostól kisebb összegre vonatkozik; az adókedvezmény nem azonos a fizetési könnyítéssel. (Pl. ilyen kedvezmény a személyi jövedelemadó törvény szerint a felsőoktatási intézmény hallgatója tandíjának és/vagy költségtérítésének 30%-a, de legfeljebb hallgatónként 60 000 Ft/adóév).
Adókedvezmények
Olyan juttatás, mely bizonyos feltételek mellett a befizetett személyi jövedelemadóból visszaigényelhető. (pl.: tandíj adókedvezménye- a befizetett képzési díj 30%-a , maximum évente 60.000 Ft.)
Adómentesség
Az adóalany felmentése az adófizetési kötelezettség alól; nem azonos az adóelengedéssel. (A személyi jövedelemadó törvény szerint adómentes, vagyis a jövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni az anyasági segélyt, a családi pótlékot, az örökséget stb.)
ÁFA
lásd Általános forgalmi adó
ÁFSZ
Állami Foglalkoztatási Szolgálat
Ajánlólevél
Korábbi munkáltatótól, tanártól kapott referencia, melynek célja, hogy a vállalatok vezetői megfelelően tudják értékelni a jelentkezők tudását és így szakképzettségüknek megfelelő munkahelyet találjanak. Az ajánlólevél fontos támpontot nyújt a leendő munkaadó számára ahhoz, hogy felfigyeljen a munkavállalóban rejlő lehetőségekre, megismerje fejlődési potenciáljait. Az ajánlólevélnek tartalmaznia kell azt, hogy az ajánlóval meddig dolgozott együtt az illető, milyen felelősségi körben dolgozott, hogyan látta el munkáját és hogy miért megfelelő a pályázó az adott állás betöltésére.
Akkreditált intézmények, programok
A felnőttképző intézményeknek lehetőségük van a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél akkreditáltatni magukat és az általuk indított képzési programokat. Intézményakkreditáció során megvizsgálják a felnőttképző intézményben folyó képzési, irányítási, döntési folyamatokat és azok minőségét. A programakkreditáció során a képzési programot, annak megvalósíthatóságát, pedagógiai követelményeknek való megfelelését vizsgálják. A legtöbb kedvezmény igénybe vétele csak akkor lehetséges, ha akkreditált felnőttképző intézményben folyik a képzés, és sok esetben az is feltétel, hogy a program is akkreditált legyen.
Alapbér
lásd Személyi alapbér
Alapfokú iskolai végzettség
A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - akár általános iskolában, akár gimnáziumban - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
Alapképzés (a felsőoktatásban)
A kétciklusú felsőoktatási képzés alap- és mesterképzésből áll. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A munka világában hasznosítható szakmai ismereteket ad és a mesterképzéshez elengedhetetlen elméleti tudást biztosítja. Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. A képzési idő 6-8 félév.
Alapozó oktatás
lásd Szakmai alapozó oktatás (szakiskolák 10. évfolyam)
Alkalmi munkavállalás
Az alkalmi munkavállalói könyv kiváltásával a rövid idejű kereső tevékenység is bejelentett munkává tehető. Az alkalmi munkavállalás általános feltételei:egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig, több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz naptári napig; ugyanannál a munkáltatónál folyamatosan legfeljebb 5 napot lehet ledolgozni. A könyvet az illetékes munkaügyi kirendeltségeken lehet kiváltani.
Alkalmi munkavállalói könyv
A rövid időtartamú munkavégzés legelterjedtebb formája az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel történő foglalkoztatás. Az AM könyvet a munkavállalónak kell kiváltani a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti munkaügyi központ illetékes kirendeltségén.
Állam által elismert (OKJ) szakképesítés
Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat (a szakképesítés típusa, szintje, tanulmányi területe, szakmacsoportba sorolás, szükséges iskolai végzettség stb.), a részletes követelményeket és leírást pedig az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény-rendelet tartalmazza.
Állás
Olyan fizetett munkatevékenység, melyben a dolgozó az elérendő cél érdekében egy adott munkafelosztásnak megfelelően gyakorolja foglalkozását.
Állásbörze
Iskolákban, egyetemeken, kiállításokon, művelődési- és munkaügyi központokban tartott rendezvények, melynek célja, hogy az álláskereső közvetlenül kapcsolatba lépjen a különböző cégekkel, potenciális munkaadókkal és általuk az álláslehetőségekről tudomást szerezzen.
Állásinterjú
Egy vagy több alkalomból álló beszélgetés, mely során a munkáltató, vagy annak megbízottja felméri az adott munkakörre jelentkező pályázó ismereteit, tulajdonságait, munkája során hasznosítható képességeit. Több típusa is van (pl.: csoportos, panelinterjú). A sikeres állásinterjú után a munkáltató állást is felkínálhat.
Álláskeresési járadék
Erre a támogatási formára az az álláskereső jogosult, aki az álláskeresővé válását megelőző 4 évben legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, együttműködik a munkaügyi szervezettel, munkát akar vállalni, de megfelelő állást sem ő, sem a munkaügyi központ nem talál számára. Összege az álláskereső korábbi átlagkeresetétől függ.
Álláskeresési költségtérítés
Az álláskereső részére a munkanélküli-ellátás megállapításával, valamint a munkahely felkutatásával kapcsolatosan, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült helyközi utazási költséget a munkaügyi központ megtéríti.
Álláskeresési segély
Olyan álláskeresőknek nyújtható támogatás, akik álláskeresési járadékra (már) nem jogosultak.
Álláskeresési technikák oktatása
Azon eszközök és módszerek összessége, amelyek segítségével az egyén javítja az álláskeresési esélyeit és felkészül a sikeres szereplésre a munkaerőpiacon.
Álláskereső
Az a személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint aktívan munkát keres. Elhelyezkedése érdekében együttműködik és álláskeresési megállapodást köt a munkaügyi központ kirendeltségével, a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.
Álláskereső Klub
Álláskeresési tanácsadást nyújt az egyéni igényeknek megfelelően, csoportos foglalkozásokat tart, segít az álláskeresési technikák elsajátításában.
Álláskeresők Teaháza
Nem csak álláskeresőknek létrehozott klubfoglalkozás, melyeken a résztvevők meghatározott időközönként találkozhatnak. A foglalkozásokon személyes beszámolókon keresztül információt cserélhetnek egymással az álláskeresés módszerével, tanulságaival, buktatóival kapcsolatban. A teaház levezetését és az információszerzést munkaügyi szakemberek segítik .
Általános forgalmi adó
Egy központi adófajta, mely forgalomhoz kötődik. Az általános forgalmi adót az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint az Európai Közösségen belülről történő termékbeszerzés, valamint a termékimport után kell megfizetni
Általános iskola
Az általános iskola célja, hogy a gyermek az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészüljön a továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Biztosítja az alapfokú nevelés-oktatást. Nyolc évfolyama van. Három kimeneti ponttal rendelkezik: 4. évfolyam befejezését követően (8 évfolyamos középiskolába), 6. évfolyam befejezését követően (6 évfolyamos középiskolába), 8. évfolyam befejezését követően. Aki nem fejezte be a 8. évfolyamot és elmúlt 16 éves, nappali rendszerű oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt; ennek időtartama 1-2 év lehet.
Amerikai típusú önéletrajz
Magyarországon is egyre elterjedtebb önéletrajzi forma, rövid bekezdésekből áll, tagolt szerkezetű. Jellemzője a célratörő megfogalmazás; vázlatos formában foglalja össze a tanulmányokat, szakmai tapasztalatokat, készségeket és a képességeket.
APEH
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Árvaellátás
Az árvaellátás - az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén - a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár, de aki köz- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig kapja az ellátást. Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat, illetve az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi. Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya az oktatási intézmény igazolása szerint a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.
Assessment center
Az assessment center (értékelési központ) a gazdasági szférában működő vállalkozások szakember utánpótlásának, a kiválasztásnak és értékelésnek egyik eszköze. A csoportos feladatmegoldások során a leendő, vagy különböző posztokra kiemelendő munkatársak képességeit, tudását vizsgálják. A kiválasztás csoportos munka keretében folyik, általában 1-3 nap időtartamban a résztvevők (6-10 fő) csoportos beszélgetést folytatnak egymással, szerepjátékokban, egyéni feladatokban vesznek részt, teszteket oldanak meg és előadásokat tartanak.
Attitűd
Hozzáállás, viszonyulás. Az attitűdök olyan értékelő beállítódások, viszonyulási minták, amelyek a múlt tapasztalatait foglalják egybe. Az attitűd-formálásnak az a legfontosabb célja, hogy a múlt tapasztalataiból kiindulva, azokat hasznosítva tudjuk cselekvési döntéseinket meghozni.
Bachelor (BA, BSc)
Az új felsőoktatási rendszerben az alapképzésben (6-8 félév) megszerezhető (alacsonyabb) képzettségi fokozat
Béren kívüli juttatások
A munkáltató a munkavállaló számára adhatja, mely mindkét félnek egyaránt kedvező. Ilyen lehet pl.: étkezési jegy, üdülési csekk, Internet utalvány, helyi közlekedési bérlet.
Bérpótlék
Bérpótlékot akkor állapítanak meg, ha a munkavállaló a különleges helyen, illetve munkakörülmények között vagy az általában szokásostól eltérő időben végzi a munkáját, és személyi alapbére megállapításánál ezt a körülményt nem vették figyelembe. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. Bérpótléknak minősül a kötelezően alkalmazandó műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért, valamint a készenléti szolgálatban végzett munkáért járó bérpótlék.
Betegszabadság
A munkavállalót naptári évenként 15 nap betegszabadság illeti meg, amely időszakra nem táppénz jár, hanem a távolléti díj 80%-a. Ez a fajta szabadság csakis keresőképtelenség esetén használható fel, amit az orvossal igazoltatni kell.
Betéti társaság
Alacsony pénztőkével létrehozható profitorientált társas vállalkozási forma. A beltag a piacképes tudást, a kültag a tőkét adja. A beltag a bt. tevékenységéért teljes anyagi felelősséggel tartozik.
Bizonyítvány-kiegészítő
lásd Europass bizonyítvány-kiegészítő
Bologna-folyamat
A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás ésszerű összehangolása. A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb tizenhat) önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják. E folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy, európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak
Bruttó bér
A bruttó bér a bér levonások nélküli teljes összege. (A nettó bér a munkabérnek az a része, amely a jogszabályi előírások alapján történt levonások után fennmarad - amit a munkavállaló kézhez kap.)
Bt.
lásd Betéti társaság
Certificate Supplement
lásd Europass bizonyítvány-kiegészítő
CV
curriculum vitae= önéletrajz
Családi pótlék
A családi pótlék olyan pénzbeli családtámogatási ellátás, melyet az állam a gyermekek nevelési és iskoláztatási költségeihez havi rendszerességgel biztosít. A közoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolában, szakiskolában) tanuló gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.
Családsegítő központok
Különböző problémák megoldására alakult, az Önkormányzatok által működtetett, ingyenes tanácsadással foglalkozó szolgáltató irodák.
Családtámogatási formák
A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek a család és a gyermekvállalás fontosságának elismeréseként - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. Ilyen pl.: a családi pótlék, GYES, stb.
Csoportos interjú
Olyan állásinterjú típus, mely során egyszerre több jelentkezővel beszélget a leendő munkáltató, ami alkalmas apró versenyek, feladatok kiadására.
Diákhitel
Aki felsőoktatási intézményben érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, meghatározott feltételekkel diákhitelt vehet fel.
Diploma
A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló bizonyítvány.
Diploma Supplement
lásd Europass oklevélmelléklet.
Doktori képzés
6 féléves posztgraduális képzés a mesterképzést követően, amelynek elvégzésével doktori címet (PhD) lehet kapni, és a név előtt használható a dr. előtag.
Egész életen át tartó tanulás
lásd Élethosszig tartó tanulás
Egész életen át tartó tanulás programja (LLL)
Az Európai Únió oktatási programja. Alprogramjai: Comenius (közoktatás), Erasmus (felsőoktatás), Leonardo da Vinci (szakmai képzés), Grundtvig (felnőttoktatás).
Egészségi alkalmasság
lásd Szakmai egészségi alkalmasság
Egyéni vállalkozás
Az alapító általában személyes vagyonából biztosítja az induláshoz szükséges tőkét, felelőssége korlátlan, a működés során általában saját munkájára támaszkodik. Ez a vállalkozások legegyszerűbb formája.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
Az egyszerűsített közteherviselés olyan új adózási forma, amelyet jellemzően művészeti, szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységet folytató magánszemélyek vagy vállalkozások választhatnak. Az EKHO alanyai az általános járulékszabályok alkalmazása helyett - választásuktól függően - egyszerűsített közteherviselési módszer szerint teljesíthetik adó- és járulék kötelezettségüket.
Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)
2002-ben egy új adónem, az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésére került sor. A hatályos jogszabályok értelmében a törvényi feltételeknek megfelelő személyek, vállalkozások határozhatnak úgy, hogy adókötelezettségüket több adónem helyett egy adó, az egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésével teljesítik.
EKHO
lásd Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
E-learning
Az e-learning információs- és kommunikációs technológiával segített tanulás. Ötvözi a hagyományos és távoktatási módszereket, melyet az internet nyújtotta lehetőségekkel együttesen alkalmaz. Nem helyettesíti, hanem kiegészíti a hagyományos oktatási, továbbképzési formát azáltal, hogy kiküszöböli az időbeli és a földrajzi korlátokat, illetve a hallgatók akkor és ott tanulhatnak, amikor és ahol számukra kényelmes.
Élethosszig tartó tanulás
Egy újfajta szemléletmód, amely szerint az egyénnek egyre inkább életformájává válik a folyamatos tanulás, a változásokhoz való alkalmazkodás.
Életkori feltétel a szakképzés megkezdésére
lásd Szakképzés megkezdésének életkori feltétele
Előírt iskolai előképzettség
A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség.
Előírt szakmai gyakorlat
A szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.
Előzetes tudásszint-felmérés
A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.
Emelt szintű szakképesítés
Országos Képzési Jegyzékben szereplő, 54-gyel kezdődő OKJ-számú, érettségihez vagy érettségihez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések. Ezeket a szakképesítéseket korábban felsőfokúnak nevezték.
Epálya
Internetes portál mely egységes, komplex, átlátható rendszerbe integrálja a pályaválasztást segítő összes információt. Ezen a portálon nem csak képzési lehetőségekről és képző intézményekről lehet információkat szerezni, hanem a munkaerőpiacról is. Internetes tanácsadással, illetve pályaorientációs, pályakereső és pályatervező programcsomaggal is rendelkezik.
Érdeklődés
Olyan tulajdonságunk, amely alapján kiválasztjuk a környezetünkből a számunkra jelentős dolgokat, tárgyakat, embereket; vonzódás egy terület alaposabb megismerésére, a vele való rendszeres foglalkozásra.
Értékelő központ
lásd Assessment center
Esti felnőttoktatás iskolai rendszerben
lásd Iskolai esti felnőttoktatás
Esti képzés
lásd Iskolai esti felnőttoktatás
EU CV
lásd Europass önéletrajz
EURES
Európai Foglalkoztatási Szolgálat. Azért hozták létre, hogy az Európai Gazdasági Térségen beül elősegítse a munkavállalók szabad áramlását és támogassa a munkavállalók mobilitását.
Európai Kreditrendszer (European Credit Transfer System - ECTS)
Segítségével lehetővé válik az "egyik felsőoktatási intézményben megszerzett tudás" egy másikban megszerzettel történő összehasonlítása, a kreditpontok átvitele.
Európai önéletrajz
lásd Europass önéletrajz.
Európai Unió Oktatási Programja
lásd Egész életen át tartó tanulás programja (LLL)
Europass
Az Europass a végzettségek és kompetenciák összehasonlíthatóságát támogató egységes rendszer, amelynek alapja az ún. Europass portfolió. Az Europass portfolió egy személyi dokumentumcsomag, amelyet az állampolgárok önkéntes alapon használhatnak végzettségeik, oktatásban és képzésben szerzett kompetenciáik elismertetésére, munkavállalás esetén a munkaadók tájékoztatására.
Europass bizonyítvány-kiegészítő
A bizonyítvány-kiegészítő (Certificate Supplement) célja, hogy - idegen nyelven - információkat adjon az elvégzett szakképzésről, az elsajátított szakmáról, s így valósítsa meg a különböző országokban szerzett szakképesítések átláthatóságát.
Europass CV
lásd Europass önéletrajz
Europass mobilitási igazolvány
Olyan, az Európai Unióban vagy a három EFTA országban végzett külföldi tanulmányok igazolására szolgáló dokumentum, amelyek uniós programok részeként folynak, vagy a fogadó intézmény a program céljairól és tartalmáról megállapodást kötött a nemzeti Europass Központtal.
Europass Mobility
lásd Europass Mobilitási Igazolvány
Europass nyelvi útlevél
A nyelvi útlevél arra szolgál, hogy minél részletesebben, sokoldalúbban dokumentálja a megszerzett nyelvi kompetenciákat, köztük azokat is, amelyekről nincs hivatalos bizonyítvány, tanúsítvány.
Europass oklevélmelléklet
Az oklevélmelléklet célja, hogy tárgyszerű információt adva hozzájáruljon a felsőoktatásban szerzett végzettségek átláthatóságához és elismeréséhez, ezzel segítve a továbbtanulást, illetve az adott hivatás gyakorlását.
Europass önéletrajz
Az Europass önéletrajz az Európai önéletrajzot felváltó dokumentum. Célja, hogy egységes, áttekinthető szerkezetben tájékoztasson arról, kitöltője milyen oktatásban, képzésben vett részt, milyen munkahelyi tapasztalatokkal, egyéni készségekkel és képességekkel, nyelvi kompetenciákkal rendelkezik. Az önéletrajz az Europass portfólió alapját képező dokumentum, az összes többi ehhez kapcsolható hozzá.
Europass portfólió
Személyi dokumentumcsomag, melyet az EU állampolgárok önkéntes alapon használhatnak végzettségeik, oktatásban és képzésben szerzett kompetenciáik elismertetésére, munkavállalás esetén a munkaadók tájékoztatására.
Fejlesztési részhozzájárulás (FER)
2008 szeptemberétől a felsőoktatásban a második évfolyamtól kezdve a hallgatók többségének az államilag finanszírozott képzésben fejlesztési részhozzájárulást kell fizetni.
Fejlesztő felkészítés
Feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. A fejlesztő felkészítés megvalósítható otthoni ellátás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, illetőleg a gyermek hat éves koráig bölcsődei gondozás keretében.
Fejvadász cég
Elsősorban felsővezetők kiválasztására specializálódott cégek, melyek multinacionális cégek megrendelésére dolgoznak
Felmondási idő
A felmondási idő a felmondás kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig eltelt idő. A felmondási idő kezdete a felmondás közlését (kézbesítését) követő nap. A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg.
Felnőttképzés
Tankötelezett koron túliak részére szervezett iskolarendszeren kívüli képzés. Célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés. Jogi szabályozás szempontjából felnőttképzésnek számít a felnőttképzést segítő szolgáltatás is. A felnőttképzésben részt vevők nincsenek a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, kapcsolatukat a felnőttképzési szerződés szabályozza.
Felnőttképzési normatív támogatás
Az első - 50 év felettiek esetén első vagy második -, állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez az állam a képző intézmény részére normatív támogatást nyújt. Ez a teljes képzési díjat fedezi, ha a felnőttképzési intézmény gondoskodik a képzésben résztvevők garantált munkalehetőségéről. Ennek hiányában csak a támogatható szakmák jegyzékében szereplő szakképesítések megszerzéséhez nyújtható, a képzési díj felét fedező támogatás. Normatív támogatást csak akkreditált felnőttképző intézmény kaphat. Fogyatékos felnőttek képzése esetén a képzési programnak is akkreditáltnak kell lennie.
Felnőttképzési nyilvántartás
Az intézmények kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére (beleértve a belső képzést is), ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek.
Felnőttképzési szerződés
A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt kötelezően kötendő szerződése. A felnőttképzési szerződés tartalmazza a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat, a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára bocsátás feltételeit, az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a résztvevőt érintő következményeket, a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, a képzési díj - külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, valamint mindazt, amit más kormányrendelet előír.
Felnőttképzési szolgáltatás
Ide tartozik az előzetes tudásszint-felmérés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása stb.
Felnőttképző intézmény nyilvántartási száma
A felnőttképző intézmények azonosítási száma. Minden felnőttképzést végző intézménynek rendelkeznie kell nyilvántartási számmal, amit minden hirdetésén és dokumentumán köteles feltüntetni.
Felnőttoktatás
ásd iskolai rendszerű felnőttoktatás.
Felsőfokú iskolai végzettség
Felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai végzettség - az új, kétciklusú képzésben alap- vagy mesterfokozat
Felsőfokú szakképzés
Olyan képzési forma, amely az érettségire épül és célja a felsőfokú szakképzettség megszerzése. Az ilyen típusú szakképzések felsőfokú intézményekben és egyes szakközépiskolában folynak. Általában 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötődő alapismereteket átadó tantárgyak de elsősorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál. A felsőfokú szakképzés során szerzett kreditpontok később - továbbtanulás esetén - beszámíthatók a felsőoktatási alapképzés (BSc) kreditpontjaiba és ezzel az alapképzési idő lerövidülhet. (Korábban ezt a fajta szakképzést akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésnek, rövidítve AIFSZ-nek nevezték.)
Felsőoktatás
Érettségi utáni tanulási lehetőség, melynek célja a felsőfokú diploma megszerzése. A Bologna-folyamatnak köszönhetően az eredetileg főiskolai és egyetemi képzés többciklusú rendszerré alakult át, melynek több kimeneti pontja van (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés) Ehhez a rendszerhez kapcsolódik a felsőfokú szakképzés is, de ez nem ad felsőfokú diplomai végzettséget. 2006 szeptember 1-je után felsőfokú tanulmány már csak ebben a rendszerben kezdhető meg.
Felzárkóztató képzés
Alapfokú végzettség hiányában is lehetőség van szakképzettség megszerzésére. Ilyen képzésbe bekapcsolódhat az, aki betöltötte a 15. életévét és nem akar tovább általános iskolába járni, de az is, aki már korábban abbahagyta az általános iskolát, viszont még nem töltötte be a nappali képzés korhatárát. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében a szakiskolában elsajátítja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, így lehetőséget kap szakmai végzettség megszerzésére. Ha a tanuló az általános iskola hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, a felzárkóztató képzés egy tanévig, ha csak a hatodik évfolyamot fejezte be, két tanévig tart.
FEOR
lásd Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere
FIT
lásd Foglalkozási Információs Tanácsadó
Fizetés nélküli szabadság
A munkavállaló kérelmére - közérdekű okból vagy személyes és családi körülményeire tekintettel - fizetés nélküli szabadság adható. A fizetés nélküli szabadság időtartamára munkabér nem jár ugyan, de a munkaviszony folyamatosan fennáll.
Fizikai foglalkozás
Olyan foglalkozások, amelyek inkább fizikai erőt, állóképességet, manuális ügyességet kívánnak meg.
Foglalkozási Információs Tanácsadó
Pályaorientációt elősegítő humán szolgáltató intézmény a munkaügyi központokon belül, olyan információs adatbank (ismertetők, tájékoztató kiadványok, folyóiratok, szakkönyvek), mely lehetőséget ad a képzőhelyekkel, munkaerőpiaccal, pályakövetelményekkel, álláskereséssel kapcsolatos tájékozódásra. A korszerű technikai eszközök, számítógépes programok, különböző információhordozók segítik a pályaválasztási döntést, az esetleges pályamódosítást, továbblépést, munkaerő-piaci elhelyezkedést.
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere
A FEOR rendszerbe foglalja a foglalkozásokat. A jelenleg érvényes FEOR 9 főcsoportot, a főcsoporton belül csoportokat, azon belül alcsoportokat tartalmaz. A rendszer alapján minden foglakozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. a munkaszerződéseknél, a statisztikáknál). A foglalkozások pontosabb meghatározására hatjegyű kódokat is szoktak alkalmazni.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A munkaerő-piaci szervezet része, amely többek között a munkaügyi kirendeltségek szakmai irányítását végzi. (A Foglalkoztatási Hivatal jogutódja)
Fogyasztás
A javak felhasználása a szükségletek kielégítésére.
Fogyatékos személy
Az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi -, mozgásszervi, illetve értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
Formális képzés
Szervezett, intézményi keretek között zajló képzési forma. Meghatározott képzési struktúra alapján épül fel a tananyag, amelyet jogszabályok határoznak meg. A képzésben résztvevők kötelezettségekkel rendelkeznek, amelyek teljesítése esetén bizonyítványt, oklevelet kapnak. Szűkebb értelemben az iskolai rendszerű - az általános iskolai, közép- és szakiskolai, valamint a főiskolai, egyetemi - oktatást foglalja magában. Tágabb értelemben minden intézményes keretek között megvalósuló képzés ebbe a kategóriába tartozik.
Franchise
Vállalkozási forma. Az átadó, a franchise díj, ellenében, az átvevő rendelkezésére bocsátja a technológiát, a márkanevet és az üzleti tapasztalatokat. Leginkább a szolgáltatási szférában terjedt el.
Gazdasági szervezetek
Azok a gazdálkodó egységek, amelyekbe tömörülve vesznek részt a gazdaság szereplői a termelés folyamataiban.
Gimnázium
A gimnázium olyan, 4, 5, 6 vagy 8 osztályos középiskola, ahol szakmai képzés, illetve szakmai előkészítés nem folyik. A tanulmányok felkészítenek az érettségire, valamint a felsőfokú továbbtanulásra. A tizenegyedik évfolyamtól kezdődően munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható. A gimnáziumban nappali és felnőttoktatás (nappali munkarend szerinti, esti, levelező és távoktatásos) folyhat.
Gyakornoki kvóta
Uniós országokkal kötött megállapodások alapján, az adott államban gyakornoki munkát végezhető magyar állampolgárok száma.
GYED (Gyermekgondozási díj)
Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő a gyermek két éves koráig kaphatja, a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelő időtartamot követően.
GYES (Gyermekgondozási segély)
Havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő, a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt gyermeke 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig, illetve tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig.
GYET (Gyermeknevelési támogatás)
A támogatásra az a szülő jogosult, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek hároméves korától nyolcéves koráig jár. A GYET-et a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük.
Hallgatói jogviszony
A hallgató és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogi helyzet. A hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a sikeres felvétel vagy átvétel más felsőoktatási intézményből, a beiratkozással jön létre.
Hátrányos helyzetű
Az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható.
Iskolai előképzettség, előírt
lásd Előírt iskolai előképzettség
Iskolai esti felnőttoktatás
Olyan iskolai rendszerű képzés, ahol az óraszám eléri a nappali oktatás óraszámának felét.
Iskolai levelező felnőttoktatás
Olyan iskolai rendszerű képzés, ahol az óraszám a nappali oktatás óraszámának 10-50%-a. Az iskolai rendszerű képzéshez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást.
Iskolai magántanulói felkészítés
A tanulót az összes kötelező tanórai foglalkozás alól felmentik, tudásáról az igazgató által meghatározott időpontban, a nevelőtestület által megadott módon kell számot adjon. A magántanuló jogai megegyeznek a nappali képzésben résztvevőkével.
Iskolai nappali felnőttoktatás
Hivatalos neve: iskolai rendszerű, nappali munkarend szerinti felnőttoktatás. Tanköteles koron túliak az iskolai rendszerű nappali képzés korhatárának eléréséig alatt részt vehetnek olyan nappali képzésben, amely bizonyos pontokon eltérhet a "rendes" nappali képzéstől.
Iskolai rendszerű felnőttoktatás
Az iskolarendszer részeként lehetőséget ad arra, hogy a felnőttek, akik az erre hivatott életkorban bármely okból iskolai tanulmányokat nem folytattak vagy újabb igényeikhez képest alacsonyabb fokon fejezték azt be, a közoktatásban és felsőoktatásban elérhető bármely végzettséget megszerezzék. Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a nappali rendszerű oktatásnál meghatározott életkori határt betöltötte, kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatók. A felnőttoktatásban részt vevők után az iskoláknak jár állami normatív támogatás (bár kevesebb, mint a nappali képzésnél), viszont az ilyen oktatáshoz a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon térítési díjat, további szakképesítéseknél tandíjat kell fizetni. A felnőttoktatásban tanulók közül csak a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók vehetik igénybe a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásait.
Iskolai rendszerű nappali képzés
Az iskolai rendszerű nappali képzésben részt vevők tanulói jogviszonyban vannak. Jár utánuk családi pótlék, az arra jogosultaknak árvaellátás. Az iskolai rendszerű képzéshez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A képzést a 23. (általános iskolában 17.) életév betöltésig be kell fejezni (pontosabban lásd a Korhatár címszót). A képzés a második szakképesítés megszerzéséig ingyenes, csak az alapszolgáltatáson túli szolgáltatásokért kérhető térítési díj.
Iskolai rendszerű nappali képzés korhatára
Nappali rendszerű iskolai oktatásban abban az évben kezdheti utoljára a tanuló a tanévet, amelyben betölti a 22. életévét (általános iskolai oktatás esetén a 16. életévét). Ha azonban az általános iskola első évfolyamát a hetedik életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor abban az évben kezdheti utoljára tanévet, amelyikben a 23. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. Kitolódik a korhatár akkor is, ha a szakképzési évfolyamok száma kettőnél több.
Iskolai rendszerű szakképzés
A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.
Iskolai végzettség (alapfokú)
lásd Alapfokú iskolai végzettség
Iskolarendszeren kívüli képzés
Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
Jelentkezési határidő(k)
Csak a felsőoktatásban kell komolyan venni. A középiskolák, szakképző intézmények, tanfolyam- és rendezvényszervező cégek meg szokták adni a jelentkezési határidőket, de legtöbbször - ha a létszám engedi -, a határidő lejárta után is fogadnak jelentkezőket.
Job Klub
lásd Álláskereső Klub
Képesség
A képességek velünk született adottságainkból gyakorlás segítségével alakulnak ki és a cselekvéseink feltételeit biztosítják, fejleszthetők. Megkülönböztethetőek a test működéséhez kapcsolódó képességek, a beszédben jelentkező kifejezőképesség, a művészi alkotással összefüggő képességek, a gondolkodással és az értelmi erők alkalmazásával ható képességek.
KépezdMagad
Információs portál, mely segít eligazodni a szakképzés, a felnőttoktatás, és a közoktatás hazai hírei, adatai között.
Képzési ág
a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos
Képzési rendszer
A tanulónak járó juttatások (pl. családi pótlék, árvaellátás) a képzési rendszertől függnek. A képzési rendszer lehet iskolai rendszerű, felsőoktatási vagy iskolarendszeren kívüli (felnőttképzés). Az iskolai rendszerű és a felsőoktatási képzés lehet nappali, esti, levelező és távoktatásos. Iskolai rendszerű képzés esetén lehetséges a magántanulói felkészülés, valamint a nappali munkarend szerinti felnőttoktatás is.
Képzési támogatás
Álláskeresőknek, GYES-en, GYED-en levőknek, közhasznú munkát végzőknek, munkaviszonyban levőknek képzéshez nyújtható támogatás.
Képzési tanácsadás
Aktuális vagy elvileg megvalósítható képzési programokról való tájékoztatás egyéni vagy csoportos formában. A tanácsadás történhet személyesen, telefonon vagy interneten keresztül.
Képzési terület
Az egyetemi vagy főiskolai szintű szakok szakterület szerinti csoportosítása, amelyben a felvételi eljárás azonos elvek alapján történik.
KFT
lásd Korlátolt felelősségű társaság
Kiegészítő alapképzés
A főiskolai szint elvégzése után ugyanazon a szakon megszerezhető egyetemi végzettség, illetve az egyetemi végzettséghez tartozó tanári végzettség megszerzésére egyes esetekben ún. kiegészítő képzésre van lehetőség mindaddig, ameddig a törvény alapján megkezdett alapképzésre épülve szakirányú továbbképzés, illetve mesterképzés nem indítható.
Kikölcsönzés
lásd Munkerő-kölcsönzés
Kirendeltség
lásd Munkaügyi Központ
Kísérőlevél
Önéletrajzhoz mellékelt fedőlevél, melynek célja, hogy felkeltse a munkáltató érdeklődését, információkat ad a pályázó céljairól motivációiról, pontosítja, hogy melyik állásra jelentkezik és hogy miként szerezett tudomást a lehetőségről.
Kollektív szerződés
Olyan - a munkafeltételekre vonatkozó - megállapodás, amelyet egyrészről a munkáltató, másrészről az érintett munkavállalók által támogatott szakszervezet (szakszervezetek) kötnek meg. A kollektív szerződés a munkaviszonyból származó jogokat, kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, az erre vonatkozó eljárás rendjét, valamint a szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert szabályozza.
Kompetencia
Cselekvőképes tudás; azon ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes végzésére.
Korhatár a képzésben
lásd: Iskolai rendszerű nappali képzés korhatára
Korhatár a szakképzés megkezdésére
lásd Szakképzés megkezdésének életkori feltétele
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
Társas vállalkozási forma, A vállalkozás működtetését egy személy, vagy egy szűkebb csoport végzi, míg a többi társ pénzét adja a vállalkozáshoz, aminek fejében a vállalkozás eredményéből részesednek.
Költségtérítéses képzés
Az állam által nem finanszírozott képzés.
Középiskola
Érettségire felkészítő középfokú oktatási intézmény. Lehet gimnázium vagy szakközépiskola.
Középiskolai végzettség
Középiskolai végzettséget az szerez, aki sikeres érettségi vizsgát tett. Az 1974 és 1986 közötti időszakban a középiskola negyedik osztályának elvégzésével is középiskolai végzettséget lehetett szerezni. Ahol a szakképzés megkezdésének, munkakör betöltésének stb. feltétele nem az érettségi, csak a középiskola elvégzése, a jogszabályokban a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését (és nem középiskolai végzettséget) írnak elő.
Közhasznú munka
A közhasznú foglalkoztatás - mint foglalkoztatáspolitikai aktív eszköz - fő célja a munkanélküliek munkába állítása, aktivizálása, illetve reintegrálása az elsődleges munkaerőpiacra.
Közoktatás
Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés-oktatás.
Központi program (tanterv)
Miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez.
Kredit(pont)
A tanulmányi kötelezettségek teljesítésére fordított hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaidővel arányos relatív mérőszám. Egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. Egy tanév teljesítése átlagosan 60 kredittel egyenértékű.
Kulcsképességek
Olyan általános, a szakmai ismeretektől független képességek, melyek minden munkakör betöltését megkönnyíthetik számunkra. Ilyen pl. a kommunikáció és konfliktuskezelés képessége, a kreatív és problémamegoldó gondolkodás képessége, a kooperatív munkára való képesség, döntésképesség, rugalmasság, terhelhetőség, az önálló információszerzés és -feldolgozás képessége stb.
Levelező képzés
lásd Iskolai levelező felnőttoktatás
Life long learning
lásd Élethosszig tartó tanulás
Magántanulói felkészítés
lásd Iskolai magántanulói felkészítés
Második és további szakképesítés
Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg. A támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés.
Master (MA, MSc)
lásd Mesterképzés (felsőoktatásban)
Megbízási jogviszony
A megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyv által szabályozott jogviszony. A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a négy órát eléri, ha a) a munkaképesség-csökkenésének mértéke legalább a 40 százalékot eléri, vagy b) üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál rehabilitációs intézkedés nélkül teljes munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált, vagy c) a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy d) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak vagy e) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy f) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül.
Megváltozott munkaképességű személy
Aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.
Mesterképzés (felsőoktatásban)
Az alapképzésre (bachelor, BA, BSc) épülő, azt kiegészítő, általában elsősorban elméleti jellegű képzés, amely során további ismeretek szerezhetők a választott szakirányból, amelyek a munkaerőpiacon és a doktori képzésben egyaránt hasznosíthatók. A képzési idő 2-4 félév. A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az "okleveles" megjelölést használják.
Minimálbér
A kötelezően alkalmazandó legkisebb munkabér. Összegét a kormány évente állapítja meg.
Mobilitási igazolvány
lásd Europass Mobilitási Igazolvány
Modul
A moduláris képzési rendszert alkotó kisebb, összetartozó egységek, melyek egymásra épülnek.
Moduláris képzés
A modul rendszerű képzés során az elsajátítandó tananyag kisebb, összetartozó egységekre, modulokra van szétbontva, melyek egymásra épülnek. Előnye a tantárgyival szemben az, hogy megkönnyíti a szakmák közötti átjárhatóságot, valamint lehetőséget teremt a szakképzésből történő folyamatos ki- és belépésre mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben. Ez azt jelenti, hogy néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevők rész-szakképesítést is kaphatnak, visszalépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez juthatnak.
Motivációs levél
lásd Kísérőlevél
Munka- és pályatanácsadás
lásd Pálya- és munkatanácsadás
Munka Törvénykönyve
Magyarországon a munka világához kapcsolódó jogszabályok alapdokumentuma.
Munkaerő-kölcsönzés
Olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.
Munkaerő-közvetítés
Olyan tevékenység, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából. Minden munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégnek nyilvántartásba kell vetetnie magát az területileg illetékes munkaügyi központban.
Munkaerőpiac
A munkaerő piaca, ahol az eladók (a munkavállalók) és a vevők (a munkaadók) között a munkaerő cseréje zajlik. A munkaerőpiac az egyes foglalkozási ágak szerint további részpiacokra bontható.
Munkaidő
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is.
Munkaidőkeret
A munkával kötelezően eltöltendő időmennyiség. A munkaidő a napi munkaidő tartamának alapulvételével legfeljebb 2 havi, illetve 8 heti keretben is meghatározható.
Munkajogi tanácsadás
Olyan szolgáltatás, mely során munkanélküliséggel és foglalkoztatással kapcsolatos jogi problémák tisztázásában, megoldásában segítenek a szakemberek.
Munkakör
Azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkavállaló munkaviszonya alapján ellátni köteles.
Munkaközvetítés
Olyan szolgáltatás, amely elősegíti a munkát keresők és a munkát kínálók foglalkoztatás céljából történő egymásra találását. A tevékenységet magán közvetítő irodák és állami intézmények (Munkaügyi Központok) is végezhetik. A magánirodák csak akkor működhetnek, ha regisztrálta őket a munkaügyi szolgálat.
Munkaközvetítő iroda
Ezek ún. piaci alapon működő cégek. Profiljuk az állás- és munkahely közvetítése, szakemberkeresés. Nagy tartalmú adatbázissal dolgoznak, amelybe bárki bekerülhet és ebből keresik ki a megbízójuk számára a megfelelő embert.
Munkamód
A munkamód olyan tulajdonságunk, amelyben megfogalmazzuk azt, hogy hogyan szeretünk egy-egy feladatot megoldani.
Munkarend
A munkarend határozza meg a munkaidő teljesítését, a munkaidő kezdetét és végét. A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A munkarend határozza meg a munkaidőkeretet és a munkaidő-beosztást.
Munkaszerződés
A munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződés alapján létrejövő, munkavégzésre irányuló jogviszony
Munkaügyi Központ
Az állam által, a munkanélküliség kezelésére létrehozott és fenntartott intézmények, melyek feladatkörébe tartozik többek között az álláskeresők regisztrálása, a munkanélküli-ellátások megállapítása és számfejtése, a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása.
Munkavégzés helye
Egyike a munkaszerződés kötelező elemeinek, meghatározza, hogy a munkaköréhez tartozó feladatokat hol kell elvégeznie a munkavállalónak. A munkavégzés helye lehet állandó és változó is.
Munkaviszony
A munkaviszony lehet határozott vagy határozatlan idejű. Amennyiben a munkaszerződés nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, akkor a munkaviszony a törvény erejénél fogva határozatlan idejűnek minősül. A határozott idejű munkaviszony (ami az 5 évet nem haladhatja meg) is határozatlan idejűvé válik, ha a munkavállaló a meghatározott időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot - közvetlen vezetője tudtával - tovább dolgozik.
Nappali felnőttoktatás
lásd Iskolai nappali felnőttoktatás
Nappali képzés
lásd Iskolai rendszerű nappali képzés
Nappali oktatás munkarendje szerint felnőttoktatás
Azok részére szervezhető meg így az oktatás, akik életkoruk alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt.
Nem formális tanulás
Azok a képzési formák, amelyek során a hallgatók nem kapnak formális végzettséget igazoló bizonyítványt vagy oklevelet. A fogalomnak nincs általánosan elfogadott meghatározása, egyesek minden iskolarendszeren kívüli képzést ebbe a kategóriába sorolnak.
Nettó bér
A nettó bér a munkabérnek az a része, amely a jogszabályi előírások alapján történt levonások után fennmarad - amit a munkavállaló kézhez kap.
Normatív támogatás a felnőttképzésben
lásd Felnőttképzési normatív támogatás
Nyelvi képzés
Idegen nyelv elsajátítását célzó képzési forma. Zárulhat államilag elismert vagy el nem ismert nyelvvizsgával.
Nyelvi útlevél (Europass Language Passport)
lásd Europass nyelvi útlevél
Nyílt munkaerőpiac
A nyílt munkaerőpiac a nyilvánosan meghirdetett állásokat jelenti. A teljesség igénye nélkül ez az újsághirdetéseket, a munkaközvetítők ajánlatait, a munkaügyi központok által felkínált lehetőségeket jelenti.
Nyilvántartás, felnőttképzést folytató intézményeké
lásd Felnőttképzési nyilvántartás
Nyilvántartási szám (felnőttképző intézménynél)
lásd Felnőttképző intézmény nyilvántartási száma
OKJ-szám
Lásd: Szakképesítés azonosító száma
Oklevélmelléklet (Diploma Supplement)
lásd Europass oklevélmelléklet.
Országos Képzési Jegyzék
Az állam által elismert szakképesítéseket és legfontosabb adataikat tartalmazó jegyzék.
Osztatlan képzés (felsőoktatásban)
Az egységes, osztatlan képzés mesterfokozatot nyújt, amelynek elvégzése, alapfokozat kiadása nélkül - a képzési időt, illetve az összegyűjtendő krediteket figyelembe véve - mindösszesen annyi tanulmányi időt igényel, mint az első, majd ezt követően a második képzési ciklus teljesítése. Osztatlan képzésben megszerezhető végzettségek: építész, jogász, orvos, fogorvos, gyógyszerész, teológiai és művészeti szakok.
Önadózás
Az adózó saját maga állapítja meg az adója mértékét, azt bevallja és be is fizeti.
Önéletrajz (amerikai)
lásd Amerikai típusú önéletrajz
Önfoglalkoztatóvá válás
Önfoglalkozás esetén a munkavégző maga szervezi foglalkoztatásának feltételeit. A pályakezdők önfoglalkoztatóvá válását évente változó összegű támogatással - kamatmentes hitellel - segítik.
Önismeret
Önmagunk minél jobb ismerete: milyen az érdeklődési körünk, milyen képességekkel rendelkezünk, milyen a munkamódunk, kialakult-e az énképünk, mennyire tudjuk, hogy bizonyos helyzetekre hogyan fogunk reagálni, hogyan fogunk viselkedni, milyen értékeket képviselünk és fogadunk el.
Önkéntes munka
Legtöbbször non-profit szervezeteknél végzett munka, amiért a legtöbb esetben nem jár díjazás, azonban a fogadó szervezetek adhatnak bizonyos juttatásokat a résztvevők számára (pl.: étkezési- és képzési támogatás, különböző költségtérítések). Olyan feladatot láthatunk így el, amit magunk is fontosnak, társadalmilag hasznosnak érzünk. Pályakezdők esetén fontos hozadéka a munkának a szakmai tapasztalatszerzés.
Pálya- és munkatanácsadás
Olyan szolgáltatás mely segít a pályaválasztás, pályamódosítás előtt állóknak, ha tisztázni akarják a munkaerő-piaci lehetőségeket, elhelyezkedési esélyeket, illetve felvilágosítást nyújt, amennyiben munkavállalással kapcsolatos egyéb információkra van szükségük.
Pályaismeret
A pályaismeret azokat az ismérveket mutatja be, amelyeket a munkát végző embernek a pályán mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie; az adott foglalkozásról alkotott reális tájékozottság.
Pályakezdő
A munkanélküli-ellátások szempontjából az minősül pályakezdőnek, aki nem töltötte be 25. életévét (felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét), iskolai tanulmányait befejezte vagy megszakította, és azt követően nem tudott elhelyezkedni, regisztráltatta magát az illetékes munkaügyi központ kirendeltségén és vállalta az együttműködést.
Pályakezdő és Diplomás Álláskeresők Közvetítő Irodája
Az iroda segítséget nyújt azoknak a pályakezdőknek és nem pályakezdő diplomásoknak, akik elhelyezkedési problémákkal küzdenek, tanácsadásra van szükségük vagy tanulni szeretnének. A tanácsadók segítenek az álláskeresésben és információt nyújtanak a különböző szolgáltatásokról
Pályakezdők regisztrációja
A pályakezdőkre vonatkozó támogatásokat csak akkor veheted igénybe, ha előtte regisztráltad magad a területileg illetékes munkaügyi központban.
Pályakorrekciós tanácsadás
Olyan pályatanácsadás, amikor a tanácskérőnek már van formalizált (papírral igazolható) szakmai végzettsége, de belső igény vagy külső kényszer nyomása miatt új szakmát/pályát kell választania és elsajátítania.
Pályaorientáció
Az a folyamat, mely során az egyén saját igényeinek és képességeinek figyelembevételével, a lehető legszélesebb információk birtokában meg tudja határozni azt a pályát/foglalkozást/szakmát, melyet életútja egészén, vagy egy részén szívesen végezne.
Pályaterület, pályakör
Egy-egy pályaterületen, pályakörön belül azonos vagy hasonló foglalkozások találhatóak.
Pályaválasztás
A fennálló lehetőségek alapján önállóan, célunknak megfelelően kiválasztunk egy olyan foglalkozást, tevékenységet, amely lehetővé teszi, hogy a társadalom és magunk számára értékkel bíró munkát végezhessünk.
Páros és panelinterjú
Két, vagy több kérdezővel zajló felvételi elbeszélgetés. Előnye, hogy a siker nem egy ember személyes véleményétől függ.
PhD
Lásd doktori képzés
Piac
A tényleges és a potenciális eladók és vevők, valamint azok cserekapcsolatainak a rendszere, az árucserék színtere.
Piackutatás
A piaci lehetőségek felmérése, a belső és külső környezet vizsgálatával.
Posztgraduális képzés
lásd Másoddiplomás képzés
Pozíció
Olyan kötelességek és felelősségek csoportosítása, amelyek a foglalkozási tevékenység fő munkaprogramját adják
Próbaidő
A munkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor a felek próbaidőt köthetnek ki. A próbaidő hossza legtöbbször harminc nap, de a felek ettől eltérhetnek (a maximális időtartam 3 hónap). Ezen időszak letelte után a próbaidő meghosszabbítására nincs lehetőség. A próbaidő alatt bármelyik fél (akár a munkáltató, akár a munkavállaló) azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt és ezen döntését indokolnia sem kell. Ez a próbaidő letelte után már nem lehetséges.
Pszichológiai tanácsadás
Egyéni és csoportos foglalkozásokon, tesztek segítségével segít a munkába állást akadályozó személyes problémák megértésében, feldolgozásában, illetve megoldásában.
Regionális Munkaügyi Központ
2007. január 1-től a húsz Megyei Munkaügyi Központot hét Regionális Munkaügyi Központ váltotta fel. Ezek a következő városokban kaptak helyet: Békéscsabán, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Székesfehérváron, Szombathelyen, valamint Budapesten.
Rehabilitációs Információs Központ
Ezekbe a centrumokba a megváltozott munkaképességű álláskeresőket várják a munkaügyi kirendeltségeken. Itt a speciális foglalkoztatásukkal, képzésükkel kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak választ. Az irodák akadálymentes környezetben segítik a tájékozódást.
Sorozatinterjú
Olyan egymás után következő felvételi elbeszélgetések csoportja, melynek során egymás után egy adott cég több alkalmazottja is igyekszik megismerni minket.
Start kártya
Olyan kedvezmény-kártya a Start programon belül, amely a pályakezdő fiatalok munkába állását ösztönzi a munkáltató számára biztosított járulékkedvezmények igénybevételével. A kártyát minden olyan fiatal igényelheti, aki még nem töltötte be a 25. (felsőfokú végzettség esetén a 30.) életévét és először próbál munkaviszonyt létesíteni. A kedvezmény a kártya kiváltása után 2 évig vehető igénybe, akár több munkáltatónál is.
Start Plusz kártya
Olyan kedvezmény-kártya a Start programon belül, amely a kisgyermekes szülőket és a közeli hozzátartozót ápoló családtagokat segíti a munkaerőpiacra való visszatérésben. Ez az ösztönzés a munkáltató számára nyújtandó járulékkedvezmény igénybevételével biztosított. A kártyát azok igényelhetik, akik gyesről, gyedről, gyetről, illetve ápolási díj után szeretnének dolgozni (a juttatás lezárulása után egy éven belül); illetve azok, akik a gyes ideje alatt kényszerülnek visszatérni a munka világába. A kedvezmény a kártya kiváltása után 2 évig, a minimálbér kétszeresét jelentő keresetig vehető igénybe, akár több munkáltatónál is.
Start Program
Eredetileg a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére létrehozott program. A START programban az első munkahelyükre belépő pályakezdők vehetnek részt. Ha kiváltják a START kártyát, az őket alkalmazó munkáltatók jelentős járulékkedvezményben részesülnek. 2007-ben elindult a hasonló elven működő START PLUSZ és START EXTRA program. Előbbi a gyesről, gyedről, gyetről, illetve ápolási díj után munkába visszatérők , valamint a gyes ideje alatt dolgozni kívánók alkalmazási feltételeit mérsékli. Utóbbi az ötvenen felüli tartósan munkanélküliek és a legfeljebb alapfokú végzettségű tartósan regisztrált álláskeresők lehetőségeit könnyíti meg.
Stresszinterjú
Olyan felvételi elbeszélgetés, melynek során a kérdező szándékosan helyezi nyomás alá a jelentkezőt, hogy megismerje, hogyan viselkedik kellemetlen, váratlan, vagy kínos helyzetben.
Strukturált interjú
Kérdés-felelet jellegű felvételi elbeszélgetés, mely legtöbbször egy meghatározott szerkezetre épül. Célja, hogy minél több pontos információhoz jusson a kérdező.
SWOT analízis
Olyan elemzési módszer, melynek lényege, hogy táblázatba szedve sorakoztatja fel a vállalat gyenge és erős pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehetőségei, és milyen veszélyekre számíthat. Az elemzés eredményeként egy olyan táblázatot kapunk, amely segít a vállalat helyzetének kritikus értékelésében.
Szabadság
a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár.
Szak
A felsőoktatási képzési lehetőségeket szaknak nevezik. Vannak alapszakok és mesterszakok.
Szakiskola
Olyan középfokú oktatási intézmény, ahol az iskolai rendszerű szakképzésben olyanok is részt vehetnek, akik nem rendelkeznek érettségivel. A 9-10. évfolyamon közismereti képzés is folyik, de emellett nagy hangsúlyt kap a pályaorientáció, később pedig a szakmai előkészítés és a szakmai alapozás. A 10. évfolyam elvégzése, illetve a tanköteles kor betöltése után lehet elkezdeni a szakképző évfolyamokon a szakmai vizsgára való felkészülést.
Szakképesítések köre
Az új OKJ-ban alap-, rész-, ráépülő szakképesítések és elágazások szerepelnek.
Szakképzés
Általános képzésre épülve speciális elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátíttatásával, az általános és speciális képességek fejlesztésével az életpályára, munkakörre, hivatásra felkészítő nevelési, oktatási, képzési tevékenység.
Szakképzés megkezdésének életkori feltétele
Az iskolai rendszerű szakképzésbe (a művészeti képzés kivételével) legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben.
Szakképzésben való részvétel feltételei
Az Országos Képzési Jegyzék, illetve az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg a szakképzésben való részvétel iskolai végzettség, szakmai előképzettség szerinti és egyéb feltételeit.
Szakképzési évfolyam
A szakképző iskolák (szakiskola, szakközépiskola) szakképzési évfolyamain az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések szakmai vizsgájára való felkészítés folyik, a szakképesítés központi programjában meghatározott feltételek szerint.
Szakközépiskola
Olyan középiskola, ahol a 9-12. évfolyamon közismereti, az érettségire felkészítő képzés folyik. Emellett az első két évben szakmai orientációs, a második két évben pedig szakmai alapozó tantárgyakat is tanítanak. A tanulmányok befejeztével az érettségi megszerzését követően kezdődik a szakmai képzés, mely után a tanult szakmából szakmai vizsga tehető.
Szakmacsoport
Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja: 1. Egészségügy, 2. Szociális szolgáltatások, 3. Oktatás, 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció, 5. Gépészet, 6. Elektrotechnika- elektronika, 7. Informatika, 8. Vegyipar, 9. Építészet, 10. Könnyűipar, 11. Faipar, 12. Nyomdaipar, 13. Közlekedés, 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás, 15. Közgazdaság, 16. Ügyvitel, 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, 18. Vendéglátás-idegenforgalom, 19. Egyéb szolgáltatások, 20. Mezőgazdaság, 21. Élelmiszeripar
Szakmai egészségi alkalmasság
Egyes szakképesítések megszerzését, illetve a képzésben való részvételt a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó jogszabály egészségi alkalmassághoz kötheti. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. A közismereti (9.) évfolyamra való felvétel nem köthető egészségügyi és pályaalkalmassághoz.
Szakmai és vizsgakövetelmény
A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Az adott szakképesítésre való felkészítés, illetve a szakmai vizsga feltétele az SZVK rendelet megjelenése. Tartalmazza a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének lehetőségét.
Szakmai gyakorlat (előírt)
lásd Előírt szakmai gyakorlat
Szakmai képzés
A szakképzési törvény alapján szakmai képzésnek minősül a képzés, ha a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre irányul, az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányul (az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban OKJ) tartalmazza, munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányul, a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre irányul, a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre irányul, az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre irányul.
Szakmai vizsga
Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga.
Szakmunkások szakközépiskolája
Korábban ebben a képzési formában volt lehetséges a szakmunkásvizsgával rendelkezőknek az érettségi megszerzése. Ez a képzési forma megszűnt. A középiskolák a szakiskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezőket felvehetik a 10. vagy 11. évfolyamra, esetleg különbözeti vizsga letételét követelhetik meg.
Szellemi foglalkozás
Olyan foglalkozások, amelyek főként értelmi képességeket kívánnak meg.
Személyi alapbér
A munkabér a kötelezően időbérben megállapítandó alapbérből áll, amelyhez meghatározott feltételek teljesülése mellett bérpótlék, prémium, illetve külön juttatás kapcsolódik. A személyi alapbér összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél.
Személyi jövedelemadó
Személyi jövedelemadót mindenkinek fizetni kell, aki kereső tevékenységet folytat. Mértékét az éves jövedelem határozza meg.
Személyi jövedelemadó-kedvezmény felsőoktatásban
A felsőoktatási képzési költség 30 %-a, de maximum 60 000 Ft maghatározott jövedelemhatárig a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető.
SZJA
lásd Személyi jövedelemadó
Szükséges iskolai végzettség
lásd Előírt iskolai előképzettség
Szükséglet
Hiányérzet, ami arra készteti az embert, hogy javak fogyasztásával megszüntesse azt.
Tagozat
1. Az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére, illetve sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvű iskolai oktatásra létrehozott intézményegység 2. A középfokú oktatási intézmények felvételi információs rendszerében (KIFIR) az iskolák a különböző tanterv szerint tanító osztályait, csoportjait is tagozatnak nevezik.
Támogatás (képzéshez)
lásd Képzési támogatás
Tanfolyami képzés
lásd Felnőttképzés
Tankötelezettség
Az az időszak, ameddig kötelező iskolába járni. Jelenleg általában 6-16. életévig tart, de akik 1998 előtt kezdtek általános iskolába járni (tehát akik - ha nem ismételtek évet - 2005-ban fejezték be a nyolcadik osztályt), azok csak 16 éves korig tankötelesek.
Tanulmányi szabadság
A munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani. Ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ezen túlmenően vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - 4 munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak.
Tanulmányi szerződés
A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet munkavállalójával. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetve a képzettség megszerzése után a munkáltatóval munkaviszonyát meghatározott ideig fenntartja.
Tanulói jogviszony
A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre és az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a tanulói névsorból való törlésének napjáig tart. A képzés befejezése esetén a tanulói jogviszony a vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg.
Táppénz
A táppénz az egészségbiztosítás rendszerében nyújtott pénzbeli ellátások egyike. Táppénzre az a személy jogosult, aki a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül keresőképtelenné válik, és egyben egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.
Társadalombiztosíási járulék
A társadalombiztosítás (nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás) a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer, amelynek fenntartásához minden társadalombiztosítási jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal kell hozzájárulnia.
Távolléti díj
Amennyiben a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, de annak mértékét nem határozza meg, vagy a munkabérnek távolléti díjra kiegészítését rendeli el, a munkavállalónak a távollét idejére érvényes személyi alapbére, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetve a munkaszerződésben rögzített rendszeres bérpótléka(i), valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.
Térségi Integrált Szakképző Központ
Szakképző iskolák, esetleg felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények társulása szakképzési feladatok összehangoltan történő ellátására.
Tervezés
Széleskörű gazdasági információk tudatos begyűjtése, feldolgozása és felhasználása a gazdasági döntésekben.
TISZK
lásd Térségi Integrált Szakképző Központ.
Tudásszint-felmérés (előzetes)
lásd Előzetes tudásszint-felmérés
Tulajdonforma
Azt mutatja, hogy ki(k) a tulajdonos(ok) és hogyan vonja(ják) be a nem tulajdonosokat a tulajdon működtetésébe. Megkülönböztetünk egyéni vagy társas tulajdonformákat.
Üzleti terv
Különböző szervezet egységek és hierarchiai szintek terveinek összessége, amely magába foglalja a hosszú és rövid távú elképzeléseket is. Általában évenként készítik, illetve évente számolnak be megvalósításának eredményeiről.
Vállalkozás
Olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, mely során tárgyi, anyagi eszközöket, valamint munkaerőt használunk fel, s melynek célja a jövedelemszerzés.
Vállalkozási jogviszony
A vállalkozási jogviszony úgynevezett eredménykötelem, célja valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozása. A jogviszony a kölcsönös teljesítéssel automatikusan megszűnik: a vállalkozó létrehozza az eredményt, a megrendelő pedig átveszi azt és megfizeti a díjat.
Vállalkozó
Olyan munkaerő, aki képes a termelés vagy szolgáltatás tárgyi és személyi erőforrásainak optimális egyesítésére, kombinálására, a racionális befektetés meghatározására és a kockázatvállalásra.
Vállalkozói igazolvány
Egyéni vállalkozási tevékenység megkezdéséhez szükséges a vállalkozói igazolvány kiváltása. A vállalkozói igazolvány kiadásához egy egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodába. A vállalkozói igazolvány közokirat, amely egyedi sorszámmal van ellátva és csak a személyi igazolvánnyal együtt érvényes.
Vállalkozói járadék
Olyan álláskeresőknek nyújtható juttatás, akik korábban egyéni vagy társas vállalkozók voltak.
Vevő
Az a fizetőképes egyén, aki az adott piacon árut szándékszik vásárolni.
Vizsgakövetelmény
lásd Szakmai és vizsgakövetelmény
Zárt munkaerőpiac
A zárt munkaerőpiac tartalmazza a meg nem hirdetett álláslehetőségeket. Leginkább az ismerősök, rokonok révén szerzett információkat és az olyan állások sorolhatók ide, amikbe legtöbbször csak "belebotlunk" vagy a helyzet hozza őket.